Dunka Sándor - Papp Ferenc: A Berettyó vízgazdálkodásának és jeges árvizének története (Vízügyi Történeti Füzetek 17. Budapest, 2008)

A védekezésről negyven év távlatából

víz visszavezetése, a géppel végezhető földművek, a tározók helyének kiválasztása, és sok apró tényező eredőjeként elértük, hogy a Berettyó mentén élők árvízi biztonsága a megnyugtató lett a Tisza-völgyben. A védelemvezetőnek, az árvízvédekezőknek a fővédvonal átvágásának alternatívájára és a vésztározás eddig fel nem tárt lehetőségeire is fel kell készülnie. A jeges árvédekezés tanulságai Ellentmondásosnak tűnhet, de drámaiságai ellenére (vagy talán ezért) a védekezésnek voltak máig ható tanulságai, kedvező hatásai. Ezek szellemiségben és árvízi biztonságot növelő létesítményekben jelentek meg. Első helyre sorolom annak a felismerését, hogy a két folyó deltája alkalmas, még alkalmasabbá tehető vésztározásra. E felismerés szinte serkentette műszakiainkat a jó megoldásra, s ehhez a védekezés gyakorlati tapasztalata jó adatokat szolgáltatott. Már a védekezés alatt kerestük a nagyobb biztonságot adó újabb vésztározás helyét. Naplóbejegyzés szerint 10-én 11,50-kor Varga Gyula mérnök már a tervezésre, Csepregi László mérnök pedig az építési feladatra kapott megbízást. Ezzel tulajdonképpen kezdetét vette a későbbi halaspusztai tározó töltésének lokalizációs vonalként való kiépítése. Korabeli helyszínrajz szemlélteti mint tározási lehetőséget a különböző jellegű árhullámok esetén való nyitási helyekkel. Igazi, térségben való gondolkodást és cselekvést tükröznek a további biztonságot növelő lokalizációs vonalak, és a Darvast, Csökmőt védő körgát. Ilyen időtávlatból is vállalható, hogy a jeges árvíz figyelmeztetése nélkül nem lett volna meg az az árvízi biztonság, melyet ma a Kutasi, Halaspusztai, Érmelléki vésztátozók és a lokalizációs vonal mint védelmi rendszer biztosít. Nem kinyilatkoztatás az árvízvédelmi rendszerre és működésére alapozott azon véleményem, hogy a Berettyó hazai árvízvédelmi rendszerének biztonsága kielégítő a Tisza-völgyében. Különleges érték ez abban az időben, amikor a három országos szintű vezető úgy összegezte (értékelte) az országos helyzetet:

1 „Végeredményben azt kell megállapítani, hogy a védelmi létesítmények védőképessége ma már egyértelműen romlik, a védekezési eszközök, berendezések üzembiztonsága nem kielégítő. Emiatt a károk bekövetkezésének veszélye nő, a bekövetkezhető károk nagysága fokozódik, hiszen, ha alacsonyabb a védőképesség, akkor már a kisebb, de egyben gyakoribb árhullámok is okozhatnak károkat, sőt teremthetnek akár katasztrofális helyzeteket is. " A vélemény felértékeli a Berettyó árvízi biztonságát, amelyben a folyó jeges árvizének „mint erjesztőnek" ebben óriási szerepe volt. Kedvezően hatott a fiatal mérnökökre a jeges árvíz elleni védekezési tapasztalat abban, hogy nincs olyan vesztésre álló „árvízi csata", amelyben ne lehetne métsékelni az árvíDr. Szlávik Lajos, dr. Varga Miklós, dr. Váradi József: A vízkár-elhárítási védekezési munkák országos irányításának tapasztalatai. VK., 1996. 1. sz.