Dunka Sándor - Papp Ferenc: A Berettyó vízgazdálkodásának és jeges árvizének története (Vízügyi Történeti Füzetek 17. Budapest, 2008)

Jeles műszakiak a Hortobágy és a Berettyó medencéjében

elleni védekezéseken kívül sok vízépítési munka építése is fűződik nevéhez. Debreceni vízügyi vezetői működése alatt indultak meg a Hortobágy nagyarányú öntözési munkálatai, s bizonyos kényszerítő eszközök hatására itt alakították ki a sáncoló ekével történő öntözőcsatorna építés technológiáját. A Hortobágyon fűtés mellett télen is folytatták a műtárgyak vasbeton elemeinek gyártását, hogy tavasszal megindulhasson az elemek helyszíni összeállítása. Ugyancsak itteni működése idején, 1950-ben került sor a tiszakeszi kettős működésű (reverzibilis) szivattyútelep átadására. 1957-től a Vízügyi Tudományos Kutató Intézet (VITUKI) munkatársaként az orsz. vízgazdálkodási Keretterv előkészítését irányította. 1963-ban a Magyar Vízügyi Múzeum megszervezésére kapott megbízást, s ennek első otthonaként még az évben megnyitotta a siófoki Beszédes József Vízgazdálkodási Múzeumot. 1967-ben vonult nyugalomba, de egészségi állapotának javulásával szakértői megbízást vállalt az Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóságon. Élete végéig a vízügyi szolgálat aktív tagja maradt. Kezdeményezte az egyes területekre vonatkozó vízgazdálkodási adatok összegyűjtését, feldolgozását és kézikönyvek formájában való közreadását. A sorozat mintájául szánt kötet, mely az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság adatait tartalmazza, csak halála után, 1974-ben jelent meg. Vázsonyi Ádám 1973. július 14-én hunyt el Budapesten. Sírja a Budapesti Farkasréti Új Temetőben van a 23-3-41 sírhelyen. Főbb művei: A bajai Deák Ferenc-hajózózsilip javítási munkálatai (Vízügyi Közlemények, 1933. 1. sz.); A magyar vízszabályozások története (társszerzővel, Bp., 1973). Ráth Elemér 1894-1975 1894. február 17-én Pozsonyban született, s a gimnázium első osztályát is itt kezdte, ám a többi osztályokat már Újvidéken végezte el. Ott is érettségizett 1912-ben. Még ugyanebben az évben beiratkozott a Budapesti József Nádor kir. Műszaki Egyetem mérnöki karára, s első szigorlatát 1914. júniusában le is tette. 1912-ben és 1913-ban a nyári szünidőben a gyakorlatokat az újvidéki és a pancsovai folyammérnöki hivatalokban folytatta. Ráth Elemér édesapja is mérnök volt, s Gyulán, Pozsonyban, Újvidéken és Pancsován a folyammérnöki hivatalokban teljesített szolgálatot. 1927-ben az FM Budapesti Központjában a Vízrajzi osztályról ment nyugdíjba. 1914-ben kitört az első világháború, s 1914 októberétől 1918 novemberéig — mint tartalékos tiszt — frontszolgálatot teljesített. 1918. november 23-án, főhadnagyi rangban szerelt le. 1918-ban katonai beosztása mellett folytatta műegyetemi tanulmányait, és 1919. május 4-én, 6365. sz. alatt a József Nádor Műszaki Egyetemen mérnöki oklevelet kapott. Mivel a háború utáni zavaros helyzetben nehéz volt elhelyezkedni, első munkahelyén - a Középtiszai Armentesítő Társulatnál - Tiszaroffon mint ideiglenesen alkalmazott mérnököt foglalkoztatták 1920 júniusa és októbere között. Feladatát tervek készítése és belső adminisztratív munkák képezték. 1920 októberétől 1921 júniusáig a 8 (Irodalom: A Vázsonyi Ádám által 1967. május 30-án készített „szolgálati táblázat", - amelyet a Nyíregyházi Vízügyi Múzeumban történő elhelyezés céljából készített, valamint a Magyar Életrajzi Lexikon és P. Károlyi Zsigmond: Vázsonyi Ádám 1901-1973. Vízgazdálkodás, 1973. 5. 185-186. p.)