Dunka Sándor - Papp Ferenc: A Berettyó vízgazdálkodásának és jeges árvizének története (Vízügyi Történeti Füzetek 17. Budapest, 2008)

Jeles műszakiak a Hortobágy és a Berettyó medencéjében

aztán „A Tisza folyó általános szabályozása" címen került a Társulat választmánya elé. Időközben sokan támadták Vásárhelyi szabályozási elképzelését, s országos vita alakult ki az átvágásokat előnyben részesítők és az átvágások nagy számának ellenzői, a töltésezők között. Vásárhelyi a március 25-i ülést követően álláspontját a választmány előtt több napon át védelmezte, de a megfeszített munka és a vita felőrölte erejét, tervének tárgyalása közben 1846. április 8-án délelőtt 11 órakor szívrohamot kapott és még aznap éjjel 23 órakor meghalt. Feledhetetlen emlékű, - talán legnagyobb vízimérnökünk - földi maradványait 1846. április 10-én helyezték örök nyugalomra Budán a Csörsz utcai temetőben. Sírját a temető felszámolásakor áthozták a Kerepesi temetőbe és itt díszes síremléket is állítottak hamvai fölé. A Bodokiak A magyar vízépítészet történetében elévülhetetlen érdemeket szerzett a XIX. században a Bodoki család, akik három nemzedéken át vettek részt a Körösök és a Berettyó szabályozásában és a Sárrétek lecsapolásában. Bodoki Mihály 1782 - 1838 Bodoki Mihály 1782-ben a székelyföldi Bodok (Sepsibodok) községben született, mérnöki diplomát szerzett és 1812-ben Gyulán telepedett le. Családi neve eredetileg Henter volt, a Bodoki nevet ősi székely szokás szerint csak elköltözésekor vette fel. Előbb mint hites földmérő dolgozott, később 1820-tól haláláig, 1838-ig, Békés vármegye vízszabályozási munkáit irányította. A Kurca és a Veker mentén a tiszai torkolattól a Káka-fokig felvett szintezési adatait Huszár Mátyás is felhasználta. Bodoki Mihály Békés vármegye küldöttjeként tagja volt a Körös-szabályozó Királyi Bizottságnak. A Bizottság 1820-as és 1830-as években tartott üléseiről felvett jegyzőkönyvekből kiderül, hogy Békés megyében Bodoki Mihály irányítása alatt jelentős lecsapolási munkákat végeztek még a Körös-völgy általános rendezésének megkezdése előtt. Bodoki Károly

4 1814-1868 A teljes rendezés idősebb fiára, az 1814. március 29-én Békésen született Károlyra várt. Bodoki Károly elemi tanulmányait Gyulán folytatta, a középiskolát Kecskeméten kezdte, majd a három felsőbb - úgynevezett filozófiai - osztályt már a debreceni Református Kollégiumban végezte el. Debrecenben Sárvári Pál és Kerekes Ferenc voltak a tanárai. Valószínű, hogy nemcsak a családi hagyomány, hanem a két kiváló professzor meggyőző erejű nevelési módszere is hatással volt a fiatal Bodokira, hogy élethivatásul a mérnöki pályát választotta, hiszen a két, korának pedagógusai közül magasan kiemelkedő tudású tanára vezette be a rajzolás mesterségébe, illetve a fizika és mértan tudományába. Innen került Pestre, ahol a tudományegyetem kétéves mérnöki tanfolyamán Schmidt János György, Petzval József és Faliczky Mihály előadásait hallgatta. Gallacz János: Monográfia a Körös-Berettyó ármentesítéséről. I-II. Nagyvárad 1896., és Sárközy Imre id.m. 139-140. p.