Dunka Sándor - Papp Ferenc: A Berettyó vízgazdálkodásának és jeges árvizének története (Vízügyi Történeti Füzetek 17. Budapest, 2008)

Jeles műszakiak a Hortobágy és a Berettyó medencéjében

szabályozásának vezetőjévé. Ez lett az ürügy arra, hogy Huszárt a Duna-mappáció vezetéséről leváltsák, ami 1829 május 16 és 19 között meg is történik, s a Duna-mappáció vezetését át kell adnia Vásárhelyi Pálnak. Május 20-án pedig már indulnia is kell Váradra, átvenni a Körös-szabályozás irányítását. De hogy ezt mennyire nem vették komolyan, bizonyítja, hogy Váradon mindössze két mérnök fogadja. De az új kormánybiztos még itt sem akar vele együtt dolgozni, ezért a Váradi Kerületi Hivatal igazgató főmérnökévé nevezik ki, ahol ugyancsak két beosztottja van. Huszárt azonban ez a megalázás sem töri meg, lankadatlan erővel dolgozik, pedig még a hivatal adminisztrációját is neki kell elvégezni. 1836. június 19-én súlyos tragédia történik, egy viharos napon porrá ég Várad-Velencén a Saás utcában a hivatal bérelt helyisége is. A hosszú évek fáradságos munkáját tartalmazó térképlapokat - köztük a 70 lapból álló Körös felvételt - valamennyi rajzot, mérési és szintezési jegyzőkönyvet, hossz- és kereszt-szelvényt, műtárgy-terveket azonban helyettesének hőslelkű felesége, Vargha (Varga) Jánosné a tűzből kimenti. (Pedig közben egy lelkiismeretlen gazember ellopta a család ezüst étkészletét. De az áldozatkész asszonynak drágább volt a mérnökök munkája, mint a családi ezüst!) A sok megaláztatás, a kimerítő munka tönkreteszi Huszár egészségét. Érrendszeri betegségeire Budán a Rudas fürdőben és Gräfenberg kénes gyógyvizeiben keres gyógyulást. Budai felettesei azonban most sem hagyják piheni, és követelik, hogy a Körösök szabályozási munkáit mielőbb kezdje meg. 1842 őszén bár súlyos beteg, fiatal munkatársaival a ködös, fagyos télben mégis bejárja a szabályozásra kerülő folyószakaszokat. 1843 januárjában betegszabadságot kér, de nem kapja meg. Márciusban már járni sem tud, munkás élete 1843. március 10-én délután 5 órakor véget ért. Másnap a nagyváradi középtemetőben temették el. Ezt a temetőt 1932-ben felszámolták, s Huszár Mátyás hamvai ma Nagyváradon a Rulikovszky utcai temető közös sírjában pihennek. Huszár Mátyásnak és munkatársainak a Tisza és a Körösök völgyében végzett térképezési munkái nélkül a Tisza-völgy vízrendezését nem lehetett volna 1846-ban megkezdeni. Vásárhelyi Pál

2 1795 - 1846 A magyar mérnöki kar egyik legnagyobb alakja, az ősrégi székely családból származó kézdi-vásárhelyi Vásárhelyi Pál Szepes-Olasziban született 1765. március 25-én. Édesapja, Vásárhelyi Mátyás Szatmár vármegyéből, 1786-ban költözött a Szepességbe, és Szepes-Olasziban az evangélikus egyháznál lett kántortanító. Vásárhelyi Pál 9 éves koráig nagy műveltségű édesapja házánál nevelkedett, 1804-ben azonban a család Miskolcra költözött, ahol Vásárhelyi Mátyás az evangélikus leányiskola tanítója lett. Fia pedig Miskolcon elvégezte az algimnáziumot, majd Eperjesen a filozófiai osztályokat, s a nem éppen nagy jövedelemmel kecsegtető mérnöki pályát választotta élethivatásául. A mérnöki munka megismerése érdekében Borsod vármegye mérnöke, Losonczy József mellett vállalt gyakornoki munkát, hogy kellő gyakorlattal Gonda Béla: Vásárhelyi Pál élete és müvei. Bp., 1896. és Sárközy Imre: Régibb vízi mérnökeink életéből. Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye, 1895.