Dunka Sándor - Papp Ferenc: A Berettyó vízgazdálkodásának és jeges árvizének története (Vízügyi Történeti Füzetek 17. Budapest, 2008)

Vízgazdálkodási társulatok a Hortobágy-Berettyó medencéjében

gyar-román országhatár folytatása, továbbá a Kutas patak vízgyűjtőjének nyugati határa és a Kutas belvízcsatorna volt.

12 A Társulat már 1962-ben 5402 fm új csatornát épített és 28 830 fm régi csatornát iszaptalanított, 426 300 m

2-t gaztalanított és 264 000 m

2-en végezték el a cserjeirtást. Építettek 21 db átereszt, 2 db tiltót, fásítottak 7,29 ha-t. Ám ezekkel a munkákkal is csak a csatornák 40%-át tudták jó karba helyezni, ami a csatornák korábbi nagymértékű elhanyagoltságát bizonyítja. 1962-ben új vezetőséget választottak, a Társulat elnöke Zöldi Ödön, műszaki vezetője pedig Durszt Ferenc lett. Az érdekeltségi hozzájárulás korábban nem volt egységes, az egy kh-ra évente 4,20 és 8,00 forint között változott. Végül 1964-ben egy kh-ra évente egységesen 7,80 forintban állapodtak meg. A Társulat dolgozóinak létszáma 50 fő kubikos és 10 fő alkalmazott volt. A földmunkákat gépek hiányában még mindig kézi erővel végezték. 1965-től a Társulat elnöke Somodi Márton lett. Az öntözéses gazdálkodás fellendítése érdekében ebben az időben a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság Biharkeresztes térségében csőkutak fúrásával próbálkozott. Több csőkút el is készült, eleinte kedvező eredmények születtek, később azonban a kutak eliszapolódtak és a csőkutas öntözés is megszűnt. 1966-ban jelentős változás történt a Társulat életében. Január 6-án a Társulatba beolvadt a „Hajdúszovát-Derecskei Öntöző Társulat", ezen kívül a berettyóiak érdekeltségüket kiterjesztették a Kalló főcsatorna vízgyűjtőjére, ill. az Alsó-nyírvíz vidék déli részére is. Ettől az időponttól lett a neve: „Berettyó Vízgazdálkodási Társulat".

13 Az 1966. január 6-án tartott közgyűlés kimondta Kalló Derecskéi Vízgazdálkodási Társulat, a Hajdúszovát Derecskéi Öntöző Társulat és a Berettyó Vízhasznosító Társulat egyesülését. Mivel pedig a 25/1966 Korm. sz. rendelet lehetővé tette főfoglalkozású társulati elnök választását, a Társulat intézőbizottságának első főfoglalkozású elnöke Durszt Ferenc lett. Az egyesülésekkel természetesen az érdekeltek száma és az új Társulat működési területe is növekedett. 1966-ban az érdekeltségi terület már 226 700 kh volt, s a Társulatnak 47 tagja és 1079 érdekeltje volt. A jövőben eltekintünk ezeknek az adatoknak sorozatos ismertetésétől, s inkább röviden a Társulat által végzett munkákkal foglalkozunk. Előbb azonban meg kívánjuk említeni, az 1968-ban bevezetett „új gazdasági mechanizmus" már nem csupán szolgáltatást végző szervezetnek tekintette a Társulatot, hanem a nyereségérdekeltség létrehozásával gazdálkodó szervezetnek is, ez aztán lehetővé tette, hogy saját feladatain kívül kapacitása terhére megrendelők részére is végezhessen eredményt hozó munkákat. Ez azonban egyelőre még nem jelentkezett gazdálkodásukban, sokszor küzdöttek pénzügyi zavarral. Viszont sikerült a munkaerőhiányon gépek beszerzésével segíteni. 1968-ban már 280 ezer m

3 földet termeltek ki gépeikkel. 1970-ben 159 km csatorna karbantartását végezték el, felújítottak 32 műtárgyat, 20 801 ha csatorna menti területet kaszáltak le. Megrendelők részére elsősorban belsőségi vízrendezést és üzemen belüli vízrendezést végeztek. 1971-ben elsősorban saját érdekeltségükbe tartozó munkákon dolgoztak, ennek során 66,1 km új csatornát építettek, s 76 db műtárgyat javítottak ki, ill. építettek újjá. A Berettyó Vízgazdálkodási Társulat eredményes munkáját bizonyítja, hogy 1973-ban sikeresen egyesült egy addig is kifogástalanul működő társulattal, a „Kutasmenti Vízrendező Társulat"-tal. A Társulat területe az egyesülés után 150 339 ha-ra, tagjainak száma pedig 115-re emelBerettyó Vízhasznosító Társulat alapszabálya. 1961. szeptember 9. Berettyó Vízgazdálkodási Társulat Irattára Berettyó Vízgazdálkodási Társulat 1967. évi terve