Dunka Sándor - Papp Ferenc: A Berettyó vízgazdálkodásának és jeges árvizének története (Vízügyi Történeti Füzetek 17. Budapest, 2008)

Vízgazdálkodási társulatok a Hortobágy-Berettyó medencéjében

A „Csentemelléki Belvízrendező Társulat" I960, szeptember 14-én alakult Berekböszörmény székhellyel. A 23 738 kh területű érdekeltségi területtel alakult társulathoz 17 mezőgazdasági nagyüzem és 190 egyéni gazdálkodó tartozott. Az alapszabályt 4636/1960 sz. alatt hagyták jóvá. A Társulat feladata az alapszabály 3. §-ábanfoglaltakszerint:aTársulat érdekeltségi területén belül a Vízügyi Igazgatósággal együttműködve védekezik a káros belvizek ellen. Ennek érdekében a kezelésére bízott III. kategóriájú csatornák fenntartásáról és jó karbantartásáról gondoskodik. Azokon a helyeken, ahol szükséges, új III. kategóriájú csatornákat épít. Belvíz esetén gondoskodik arról, hogy a káros belvizek az elöntött földekről a III. kategóriájú csatornákba be tudjanak folyni, ill. ezekből a II. kategóriájú csatornákba való bevezetésük biztosítva legyen. A Társulat működési területe az alapszabály 4. §-ában foglaltak szerint; a Kutas főcsatorna 35+000 - 50+000 szelvényének és a Sebes-Körös jobboldali védtöltés 34+000 - 43+748 szelvényszámok közötti terület, melyet keleten a Kutas patak vízgyűjtőjének nyugati határa, míg nyugaton Komádi község közigazgatási határa zár le. Társulat érdekeltségi területe az alábbi községeket érintette: Magyarhomorog 7 088 kh, Mezősas 1 037 kh Körösszegapáti 7 611 kh Berekböszörmény 5 834 kh Told 252 kh Körösszakái 1 916 kh Összesen 23 738 kh A Társulat intézőbizottságának elnöke a berekböszörményi Agód Zsigmond lett.

6 A vízgazdálkodási társulatok szervezésénél egyébként ugyanúgy a területi elvet követték, mint a termelőszövetkezeteknél, vagyis községenként egy társulatot kívántak szervezni. De nemcsak az egyéni gazdálkodók, hanem még a termelőszövetkezetek is idegenkedtek a gondolattól Akik pedig egyetértettek, egyelőre azok sem tudtak érdemi munkát végezni, mert az 1960. évi költségvetéseikbe még nem állították be a vízrendezésekre fordítandó összegeket. Ennek a három társulatnak is két éven át tartott a szervezése. Különösen Czakó Lajos végzett kiemelkedő munkát a társulatok megalakítása érdekében. Jellemző, hogy az éves tagsági díj 6,16 Ft volt, ez alig tizedrészét tette ki a penészleki, - jóval nehezebb körülmények között - gazdálkodókra eső összegnek! Itt nem is volt baj az éves díjak befizetésével. A gondot inkább a munkaerőhiány jelentette, mivel ekkor még a mezőgazdaság sok dolgozót foglalkoztatott. Ezen úgy segítettek, hogy a tagdíjakat az érdekeltekkel ledolgoztatták. A társulatok ebben az időben elsősorban még a csatornák tisztítását végezték, kiirtották az évek során megnőtt fákat, bokrokat, a felhalmozódott gazt. Kitakarították az átereszeket, javították a tikokat, zsilipeket. Emellett kubikos munkával jelentős mennyiségű földet is kitermeltek.