Dunka Sándor – Fejér László – Papp Ferenc: A Közép-Tiszántúl vízi története (Vízügyi Történeti Füzetek 16. Budapest, 2003)

Széchenyi és a Tisza-völgy rendezése

„Közlekedési Bizottság" elnöki tisztét és a helytartósági tanácsosi címet. így e feladatok megvalósításában szabad keze lehetett, és reménykedhetett abban, hogy a kormányon keresztül a rendezés megvalósításához a szükséges pénzt is biztosíthatja. SZÉCHENYI, élve a munkája iránt a helytartótanácsban megmutatkozó jóindulattal, 1845- szeptember 27-én kezdte meg szervező útját a Tisza völgyében. Magával vitte VÁSÁRHELYI Pált, aki szabályozási elképzeléseit ismertette az érdekeltekkel. Útja során október 4-én jutott el Nagy-Kállóba. Innen másnap KÁLLAI Ödönnel utazott Debrecenbe, ahol nagy szeretettel fogadták. A város október 4-én tanácsülésén díszpolgárává választotta, amelyet 6-án adtak át a város küldöttei.

2 Miután több küldöttséggel is tárgyalt a szabályozás ügyében, október 8-án Böszörményen és Nánáson át Tisza-Dobra utazott. Másnapra hívta össze Szabolcs, Bihar, Borsod megye, a Nagykun- és a Hajdú-kerület, valamint Debtecen város képviselőit, „víz szabályozás feletti tanácskozásra".

3 A nyílt gyűlésen SZÉCHENYI kifejtette a szabályozásra vonatkozó nézeteit, majd felolvastatta a jelenlevő VÁSÁRHELYI Pál tervét, hogy a gyűlés résztvevői megbízóiknak a szabályozás előirányzatairól beszámolhassanak, „hogy aztán minden szükséges előkészületeket annak rendje és módja szerint elvégezve hova hamarább megkezdhessék a nagy munka, mely ha sikerül, előre ki nem számítható hasznot és díszt árasztaná hazánk legeredetibb részére, mely munka szétoszolva azonban nem egyesült erővel is csak a legnagyobb állhatatosság hozzájárulásával felelhet meg a várakozásnak... "

4 Beszéde olyan eredményes volt, hogy még ugyanazon a napon 33 küldött és birtokos írta az alábbi szöveggel szerkesztett alapszerződést: „Alább írt egyes birtokosok, és jelen nem levő birtokosok képviselői, tekintetbe vévén azon végső ínséggelfenyegető kártékony Tisza vize áradásait, melyek a közelebb lefolyt években rajtunk uralkodtak, az 1840. 10-ik, és 1844. 9-ik Törvény czikkekpaizsa alatt, és azoknak értelmében és szellemében, ezennel társaságba léptünk a végett, hogy a Tisza folyamát és annak mind a két partját, Tisza-Füredtől kezdve felfelé Tokajig — ideértve a Taktaközt is, valamint szintén a Hortobágyon lefolyó Tisza vizét Békés megye széléig- azon országos terv szerint, mely az általános Tisza szabályozására elkészült, s mely nmlgú Gróf Széchenyi István úr, mint királyi 2 5-én jegyezte be a Kollégium emlékkönyvébe jelszóvá vált mondatát: „Magyar Ország rosszul volt, meglehetősen van, jobban lesz. " Érdemes megemlíteni, hogy október 6-án a debreceni polgári casino emlékkönyvébe a következőket jegyzi: „Azon nép, mely nemzetiségét hőn ápolja, egyesült erővel küzd előmeneteléért, előbbutóbb múlhatatlanul homlokára tűzi a diadal repkényét. " 3 Debrecen város a meghívást még szeptember 6-án megkapta, s arról a város jegyzőkönyve 2079/1845 sz. alatt így számolt be: „Olvastatott Gróf Széchenyi István Úr Ö Excellenciájának f. hó 6-ról a Városi Tanácshoz intézett levele, melyben mint ujjonan felállított Ország bizottságnak 0 Cs.Kir. Felsége által kegyelmesen ki nevezett Elnöke értesítést tészen a'felől, mi szerint a' Tisza vizének szabályozása tárgyában szükséges előleges intézkedés, és helyszinéni vizsgálódás végett le utazni szándékozván, folyó évi October 6-ik és 7-ik napjain itten Debreczenben múlatván, innen 8-án Tisza Dobra indulván ottan 9-én az illető hatóságok küldöttjeivel fog értekezést tartani: Annálfogva kebeléből megjelenendő, és vélle értekezendő több személyekből álló küldöttséget rendeljen. Fő kegyelmessége ezen felszóllitása folytán, Fő Biró Poroszlay Fridrik Úr elnöklete alatt Tanácsnok Bayler István, Frank Antal, Népszónok Kovács Lajos és Eskütt Beregszászi Pál urak ki küldöttnek a'végett, hogy a' Nagy Méltós. Grófnak mind itt helybeni alkalmazása iránt, mind innen tovább folytatandó Utazására kívántató előfogatok ki állítása felől eleve intézkedjenek, és a' kijelelt határ időben T. Dobon megjelenvén e' város részéről az érdeklett szabályozási tárgy feletti értekezésben részt vegyenek, annak eredményéről tudósítást teendők. " Hajdú-Bihar megyei Levéltár, Debrecen város jegyzőkönyve, 1845. 693. p. 4 MOL, A Tiszadobon 1845- okt. 9-én felvett alakuló társulati ülés jegyzökönyve.