Dunka Sándor – Fejér László – Papp Ferenc: A Közép-Tiszántúl vízi története (Vízügyi Történeti Füzetek 16. Budapest, 2003)
A vízszabályozások kezdetei
Az öt éven át folyó munkákról 1835. február 8-án kelt kimutatásában VARGA (VARGHA) János, „Kötös-Berettyó kir. biztossági igazgató mérnök" készített mérleget. Utóbb megállapítható volt, hogy a beavatkozások nem hozták meg a vágyott sikert, mert a víz lefolyási viszonyai csak részben javultak, a mederátmetszések nem fejlődtek ki a kívánt mértékben, mert a terep igen kis esése miatt a vízfolyások nem tudták maguk számára kialakítani a medret. 21 Az 1830-as nagy tiszai árvíz a Tisza-szabályozás előkészítésének is lökést adott. A helytartótanács 1834. március 4-iki, 6602. sz. rendeletével életre hívta a királyi Tisza Térképészeti Irodát, melynek vezetőjévé LÁNYI Sámuelt nevezték ki. 22 1846-ra 7 lapon elkészítették az építendő töltésvonalak 1:28 000 méretarányú szelvényeit, s a kőre metszendő 1:216 000 méretarányú térképet az egész Tiszáról, a dunai torkolattól Tiszaújlakig. 1848-ra 11 szelvényen elkészítették az 1:115 200 léptékű „Vízhelyzeti — vízmérési — átlasi " térképet, amely később - WEISS István munkájaként — a bécsi Állami Nyomdában 1860-ban készült kőnyomatos térképnek lett az alapja. Amint láttuk, HUSZÁR Mátyásnak, LÁNYI Sámuelnek, és a felmérési munkákban előbb aktívan, majd irányítóként is részt vett VÁSÁRHELYI Pálnak, továbbá annak a több mint félszáz fiatal magyar mérnöknek áldozatos munkája tette lehetővé, hogy műszaki szempontból nem volt akadálya 1846-ban a Tisza-szabályozási munkák megindításának. VÁSÁRHELYI Pál a kezdetektől irányította a Tisza felmérési és térképezési munkáit, s amikor 1837-ben I.o. hajózási mérnökké nevezték ki, maga is bejárta a Tiszát. LÁNYiékkal 21 szelvényen elkészíttette a Tisza 1:72 000 méretarányú beutazási térképét. 1841-ben pedig, - amikor hajózási felügyelő lett — bevezette az Adriai-tenget alapszintjéhez viszonyított egységes magasságmérést 23 , amelyet azután LÁNYI mérnökei számoltak ki és vezettek át 1843-ban a már elkészült térképekre. 24 A térképezéssel, a vízsebesség- és vízhozammérésekkel egyidejűleg VÁSÁRHELYI szakmai irányítása mellett folyt a szabályozás előkészítése is, mely 1845-ben kapott nagyobb lendületet. Ebben különösen nagy szerepe volt a Tisza 1844. és 1845. évi árvizeGallacz János: Monográfia a Körös Berettyó völgy ármentesítéséröl és ezen völgybern alakult társulatokról. Nagyvárad, 1896. I. köt. 396. p. Intézete 16 főből állt, rajta kívül Ketse Ferenc, Hieronymi Ferenc, Nikolka András, Kamőczy Gábor, Turkovits Lajos, Tóth Antal, Nagy István, Forberger Lajos működő mérnök, Müller Lőrinc, Veisz Antal, Vörös Zsigmond, Wolfram József br. Zornberg Lénárd, Pribék Béla, Weiterscheim Károly, és Reitter Ferenc segédmérnök volt az Intézet dolgozója. Ez a névsor az évek során sokat változott, a 16fős létszám azonban 1840-ben is megmaradt. Lányin kívül ekkor a következő mérnökök dolgoztak az Intézetben: Nikolka András, Nagy István, Reitter Ferenc, Pribék Béla, Brandstetter Ferdinánd, Müller Lőrinc, Fodor János, Perleberg Gusztáv elsőrendű mérnök, Péterek János, Halden József Günther Károly, Wagner Adám, Farkas Pál, Tóth Rudolf Komnenovich Sándor és Müller Pál gyakornok, mint másodrendű mérnök. A Duna Térképészeti Intézet megszűnése után 1845június 9-én Lányihoz helyezték Fest Vilmos, Barla Soma, Újházi János, Garzó Lajos, Wukaszovich György, Granszgruber György és Schindelberger Lajos mérnököket is. Méter Adria felett = m.A.f. Mint érdekességet említjük meg, hogy a Tisza völgyében 85 településnek határozták meg a földrajzi szélességét és hosszúságát. Debrecen általuk meghatározott adatait összevetve a mai adatokkal a következő eltéréseket kapjuk: a Tisza-felmérési adatok szerint Debrecen a keleti hosszúság 39°18 0" alatt fekszik, ténylegesen 39 ° 16 ' 56", az eltérés tehát 1 ' 4", az északi szélességet 47° 31 ' 51 "-ben határozták meg, ezzel szemben a valóság ma 47°31'40", az eltérés tehát mindössze 11"!
