Dunka Sándor – Fejér László – Papp Ferenc: A Közép-Tiszántúl vízi története (Vízügyi Történeti Füzetek 16. Budapest, 2003)
A szocialista vízgazdálkodás korszaka a Közép-Tiszántúlon
A Kiskörei Vízlépcső A második ötéves tervről szóló 1961. évi II. törvény 63. $-a elrendelte, hogy a Kiskörei Vízlépcső és öntözőrendszerei megvalósításához szükséges építési munkákat már a tervidőszakban meg kell kezdeni, s az öntözés kiterjesztéséről hozott kormányhatároza 42 beruházási program elkészítéséről is gondoskodott. Ezt követően lelassult a döntések folyamata. A már korábban kimunkált tanulmányterv alapján 1964-ben elkészült beruházási program, amelynek kidolgozásánál az FM álláspontjának megfelelően határozták meg az öntözendő területek nagyságát és megoszlását, az öntözési víznormákat, valamint az öntözéssel elérhető terméstöbbleteket. 1965-ben az Országos Vízügyi Főigazgatóság a beruházást mezőgazdasági, műszaki, gazdaságossági szempontok és a népgazdaság teherbíró-képességének figyelembevételével három építési ütemre bontotta és elkészítette az első építési ütem részletes megvalósítási tervét. A Kiskörei Vízlépcső felvízi oldala A kormány Gazdasági Bizottsága három ízben foglalkozott a kiskörei létesítményrendszer kérdéseivel 43 , s végül 1965-ben döntött az első építési ütem megvalósításáról 44 , az építési munka 1967. évi és a duzzasztás 1973. évi megkezdéséről 45 . 42 2066/1961. (XII. 19.) sz. alatt 43 A döntés meghozatalában jelentős szerepet vállalt a minisztertanács elnökhelyettese, Fehér Lajos, aki a duzzasztás nélküli Tisza negatív vízmérlegében nem csupán az öntözési vízigények kielégíthetetlenségét látta, hanem a tervezett tiszapalkonyai vegyiművek és hőerőmű vízbázisának hiányát is. (Budavári Kurt: A mezőgazdasági vízgazdálkodás fejlesztésének új irányelvei és feladatai. Kézirat, 2003.) 14 Gazdasági Bizottság 10.212/1965. sz. határozata * A Kiskörei Vízlépcső építése előtt az öntözésfejlesztési tervek - tudományos megalapozottsággal — a MÉM irányításával készültek. A beruházás létesítésre vonatkozó koncepciót pedig az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság is elfogadta azzal, hogy létesítést fontosnak, vízgazdálkodásilag jelentősnek minősítette, megvalósítását időszerűnek tartotta, javasolta a beruházási program jóváhagyását és a beruházások a III. és IV. ötéves tervbe való beiktatását.
