Dunka Sándor – Fejér László – Papp Ferenc: A Közép-Tiszántúl vízi története (Vízügyi Történeti Füzetek 16. Budapest, 2003)
A szocialista vízgazdálkodás korszaka a Közép-Tiszántúlon
szerve a Minisztertanács 5 lett, s a szervezet az egész népgazdaságra kiterjedően mindennemű vízgazdálkodási ügyben önálló főhatósági jogkörrel rendelkezett. Első vezetője RAJCZI Kálmán volt, akit 1955. december 1-től DÉGEN Imre követett a főigazgatói tisztségben. A Tiszántúl rohamosan növekvő öntözőműveinek helyszíni tervezése érdekében létrehozták a VIZITERV Tiszántúli Osztályát. A Tiszántúli Osztályt 1960-ban, az OVF utasítására a VIZITERV megszüntette és feladatát a vízügyi igazgatóság vette át. A vízügyi építési feladatok ellátására a Vízi Építő Vállalat (VIÉP) a területen építésvezetőséget szervezett. 6 A közművesítési munkákat és általában a vízgazdálkodással összefüggő fejlesztések kivitelezési feladatait a VIÉP az ország keleti felében egyre nehezebben tudta ellátni, ezért az OVF 1966-ban létrehozta a Keletmagyarországi Vízügyi Építő Vállalatot (KEVIÉP), s első igazgatójának NÉMETH Bertalant nevezték ki 7 . Az építő vállalat fő feladatát a vizek hasznosítását és kártételeinek elhárítását szolgáló vízgazdálkodási létesítmények kivitelezése jelentette. 8 1957- ben kezdték felállítani a vizek minőségének rendszeres ellenőrzése érdekében az igazgatóságoknál az első vízvizsgáló laboratóriumokat. 1957. augusztus 31-én kelt az Elnöki Tanács 48/1957 számú rendelete, amely lehetővé tette vízgazdálkodási társulatok alakítását az érdekeltek saját, helyi jellegű vízügyi feladatainak megoldására. Területünkön ezt követően kezdett megalakulni a Berettyói /Berettyóújfalu/ a Hortobágymenti /Polgár/, a Hamvas-Sárréti /Püspökladány/ és a Királyéri /Tiszalök/ Vízgazdálkodási Társulat. 1958- ban a 34/1958 sz. főigazgatói utasítás megállapította a vízügyi igazgatóságok hatáskörét és illetékességi területét. Ettől kezdve a debreceni igazgatóság neve Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság lett. 1961-ben a 200/1961 sz. MT határozat elrendelte az Országos Vízgazdálkodási Keretterv elkészítését. 1964-ben jelent meg a IV. törvény, az ún. vízügyi törvény, amely az 1885.évi XXIII. törvénycikkel léttehozott vízjogi tötvényt helyezte hatályon kívül. A vízügyi törvény 1965. július 1-én lépett hatályba. 1968. október 30-án jelent meg a vízügyi törvény egyes részeinek módosításáról szóló rendelet. Ekkor változott az Országos Vízügyi Főigazgatóság neve Országos Vízügyi Hivatalra (OVH). ATIVIZIG első igazgatója 1953 és 1957 között SZIKSZAY László volt, őt követte 1957ben és 1958-ban VESZTERGOMBI László. 1958 és 1976 között Dr. PAPP Ferenc, 1976 és 1991 között NAGY István, 1991-től 1999-ig BELEZNAI Tibor, 1999 végétől pedig KÓTHAY László. 5 A Minisztertanács ezt a jogkörét a minisztertanács első elnökhelyettese útján gyakorolta, aki ebben az időben Gerö Ernő volt. 6 Tiszántúl Vízgazdálkodási Keretterve, Bp., 1965- I. köt., 25. p. 7 Az 1993. szeptember 30-ától KEVIÉP Kft-ként működő építő vállalkozás történetében vezető szerepet játszottak: Navrasits István, Hernádi Alajos, Karvaly Elemér, dr. Kováts Gábor, Miklóssy Ferenc. 8 Dr. Dunka Sándor: A Keletmagyarországi Vízügyi Építő Vállalat és a KEVIÉP Kft működésének története 1966-1995. Kézirat.
