Dunka Sándor – Fejér László – Papp Ferenc: A Közép-Tiszántúl vízi története (Vízügyi Történeti Füzetek 16. Budapest, 2003)
A vízhasznosítások ügye a Közép-Tiszántúlon
főbányatanácsos- a diluviális rétegekben saját eljárása szerint eszközölt dőlési mérések alapján - kitűzte az I. sz. mélyfúrás helyét. A fúrás helye a várostól északkeletre, a várost átszelő 4. sz. főút mellett volt. A fúrást 1924. december 14-én kezdték el és 317 napi fáradságos munkát siker koronázta, mert 1925. október 26-án 1090,87 m mélységből magas kalóriájú földgáz tört fel, magával hozva 73 C° hőmérsékletű hévizet. A feltárás vízöblítéses módszerrel törrént. A fúrásról SCHAFARZIK Ferenc készített tanulmányt, a feltárt rétegekről pedig FALLER Gusztáv főmérnök és társai pontos feljegyzést készítettek. Az 1. sz. kútfúrást 1968-ig még öt kút feltárása követte. A naponta kitermelt 7200 m 3 vízből, mintegy 2500 kg jódos konyhasó, 6500 kg szóda, 50 kg jód és 150 kg bróm a kutak vízhozama. A feltárást követően a Debreceni Tudományegyetem Orvosi Vegytani Intézet elvégezte a víz elemzését, s megállapította, hogy összetételét és hőmérsékletét tekintve egyedülálló gyógyvíz került a fúrás után felszínre. A város 1927. júliusában saját erejéből fövenyfürdőt létesített. Ez azonban a higiéniás követelményeknek nem felelt meg, s még ez az év őszén 19 ha-on kijelölték a gyógyfürdő helyét. 1928-ban megépült az első 50 x 51,5 m méretű vasbeton medence a strandolok és 15 x 32 m méretű a betegek részére. Ezt további szabadtéri medencék követték, majd 1936ban 2 db 7 x 14 m-es fedett termál medence lett üzembe helyezve , 1938-ban megépült az 5 x 25 m-es hullámmedence, 1971-ben pedig a 50 x 22 m-es versenymedence, mely nemzetközi versenyek lebonyolítására is alkalmas versenyuszoda, 3000 fős öltözővel együtt. A fürdő környékén számos gyógyszálló és üdülő épült. 1 1999-ben élményfürdő és aquapark is létesült a fürdő területén. A Debreceni Gyógyfürdő A hajdúszoboszlói fúrás eredményein fellelkesedve Debrecen Város Tanácsa is elhatározta, hogy gyógyvízkutató fúrásokat végeztet. PÁVAI VÁJNA Ferenc felvételei alapján a futás helyét a várostól északkeletre 3 km távolságban lévő Sámsoni úti, a vámháztól 100 m-re lévő ponton jelölték ki. A fúrási munkát a hajdúszoboszlóihoz hasonlóan FALLER Gusztáv főmérnök irányításával a Nagyalföldi Bányászati Kutató Intézet munkatársai végezték. A fúróüzemet 1929. augusztus 2-án szerelték fel, s 1737 méteres mélység elérése után hagyták abba a fúrást. Közben forró vizet és földgázt találtak. A forró víz kitörésének helyén a fúrócsövet megnyitották, s 1932. februárjában elkezdődött a víz és gáz kitermelése. A víz és gázkitörés mai erősségét február 9-én érte el. A fúrás eredménye napi 1 728 m 3 , 65 °C-os meleg ásványvíz, melynek gyógyhatását Debreceni TISZA István Tudományegyetem Orvosi Vegytani Intézete kimutatta. A fúrás FAUCK-féle express daruval ütve működő öblögető fúróeszközzel történt. A vizet jelenleg 6,5 km földalatti vezetéken vezetik a Nagyerdei Gyógyfürdőbe. A következő évben már megépítették a strandmedencéket, a fedett uszodát és a kiszolgáló Csath Béla: 50 éve fejeződött he a Debrecen I. fúrás. Kőolaj és Földgáz, 1982. 11.szám. 347-350.p. 2 A Debreceni Vízmű és Gyógyfürdő Vállalat története. Kézirat 57. p.
