Dunka Sándor – Fejér László – Papp Ferenc: A Közép-Tiszántúl vízi története (Vízügyi Történeti Füzetek 16. Budapest, 2003)

A vízhasznosítások ügye a Közép-Tiszántúlon

Ill A vízépítészeti pavilon a millenniumi kiállításon Berettyó és a Kék-Kálló-csatorna hossz- és keresztszelvényeit mutatta be, ezen kívül fényképeket a Berettyóról, a Kálló-csatornáról, valamint azok műtárgyairól és az őrházakról. A Hortobágy-Berettyóvidéki Belvizeket Szabályozó Társulat árterületének és töltéseinek helyszínrajzával szerepelt a kiállításon. De láthatók voltak a HortobágyBetettyó csatorna hossz- és keresztszelvényei, a mezőtúri torkolati zsilip és a sárréti csatorna torkolati zsilipjének modellje is. A Sebes-Körös Vízszabályozó és Ármentesítő Társulat árterét szabályozás előtti és -utáni állapotban bemutató térképek mellett itt is közreadták a folyók hossz- és keresztszelvényeit, a műtárgyak, őrházak fényképeit, terveit, a vízállási grafikonokat 1877-től 1895-ig, valamint fényképen a társulat hajógyárát. Valamennyi résztvevő között kiemelkedő volt az 1845-ben alakult Alsó-Szabolcsi Tiszai Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat kiállítása. Bemutatták a tiszadobi "Urkomi halmon" emelt Széchenyi emlék 1:10 arányú modelljét is, valamint több fényképet a zsilipekről, őrházakról és a sulymosháti felügyelői lakról. Árterének 1842es, valamint 1896-os állapotát bemutató átnézeti térképe mellett kiállították az ártér réteges domborművű térképét is 1:75 000 hosszúsági, és 1:1 000 magassági méretarányban. Ez a POKORNY Tódor mérnök által készített térkép, - mely a kiállításon 49/5 sz. alatt szerepelt, s Millenniumi Nagyérmet nyert - ma Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság tulajdonában van. Az egykor kiállított tárgyak túlnyomó többségének nyoma veszett. Egy részüket az Ezredévi kiállítás bezárása után a társulatok magukkal vitték, másik felük az akkor alakult Mezőgazdasági Múzeum gyűjteményébe került, s később - az 1920-as években - onnan selejtezték ki, vagy adták tovább őket.