Fejér László: Árvizek és belvizek szorításában (Vízügyi Történeti Füzetek 15. Budapest, 1997)

Előszó (Dr. VÁRADI József)

társulati érdekeltséget képviselje, továbbá, a szakszemélyzetben bekövetkezett változások miatt a szakszerű munka sok helyütt nem bitosított, végül mert a társulatok pénzügyi helyzetében helyileg le nem küzdhető nehézségek merültek fel. A társulatok ügyeinek ideiglenes igazgatására miniszteri biztost rendelt ki. Előírta a szakszemélyzet számbavételét, a hiányzók pótlását; a háborús rombolások okozta károk megszüntetését; az árvédelmi és belvízszabályozó művek helyreállításához szükséges munkaerő és anyagok (üzemanyag, zsák, rőzse, stb.) biztosítását; a pénzfedezet előteremtésében való közreműködést. A kormánybiztosnak a rendelet értelmében mindent meg kellett tennie, hogy a földreform folytán földhöz juttatottakat ne sújtsa olyan mértékben az árvíz, ill. a belvíz, hogy gazdálkodásuk lehetetlenné váljék. A társulatok állandó, rendes feladata gyanánt előíra a vízkárok megelőzését, megszüntetését; az új érdekeltség megállapítását; a pénzügyi egyensúly létrehozását; az ártéri járulékok behajtását. A jövőre nézve pedig előírta a vízhasznosítás kiterjesztését ott, ahol erre természeti adottság van, különös tekintettel a földhöz juttatottak gazdálkodására; talajjavítási munkák elvégeztetését; vízhasznosítási és talajjavítási tanfolyamok szervezését a társulati szakszemélyzet számára; valamint mintatelepek létesítését. A 6990/1946. ME. sz. rendelet a miniszteri biztosok jogkörét köl-csön felvételére is kiterjesztette, a 95.250/1945. FM. sz. rendelet pedig a mi-niszteri biztosok kirendelésének meghosszabbításáról rendelkezett. A kormányzat a miniszteri biztosi intézmény általánossá tételével eredetileg egy évre tervezett vízügyi szervezeti megoldást végül az államosításig fenntartotta. AZ 1947. ÉVI TIVADARI GÁTSZAKADÁS ÉS ANNAK POLITIKAI KÖVETKEZMÉNYEI A vízszabályozó, ármentesítő és belvízrendező társulatok sorsát alapvetően befolyásoló árvízi esemény történt 1947/48 szilveszterét követő hetekben a Felső Tisza vidékén. Erre tekintettel érdemes egy kicsit részletesebben foglalkozni az eseményekkel, nem annyira műszaki, mint inkább politikai szempontból, annál is inkább, mivel az árvíz következményei elsősorban politikai hullámokat kavartak.