Fejér László: Árvizek és belvizek szorításában (Vízügyi Történeti Füzetek 15. Budapest, 1997)

Előszó (Dr. VÁRADI József)

Az 1940-42. évi rendkívüli csapadékos esztendők árvízi és belvízi tanulságai részben cáfolták SAJÓ Elemér 193l-es megállapítását, miszerint az ármentesítés és a vele kapcsolatos belvízrendezés munkálatai nagyrészt befejeződtek. Nyilvánvalóvá vált, hogy mind a tiszai, mind a dunai védtöltések nem csupán állandó fenntartást igényelnek, hanem további fejlesztésre is szorulnak. Árvédelmi töltések hossza km-ben (1938) Töltések Állami hivatalok Társulatok Társulatok Összes Töltések aránya osztályozása kezelésében kezelésében aránya %-ban töltéshosssz km %-ban I. rendű 26,30 3107,88 99,2 3134,18 57,1 II. rendű 8,00 1152,88 99,3 1160,88 21,1 III. rendű 137,50 1059,50 88,5 1197,00 21,8 Mindösszesen; 171,80 5320,26 96,8 5492,06 100,0 1942-ben jelent meg TRÜMMER Árpád munkaterve, amely 20 év alatt 832 millió pengőt igényelt volna a vízügyi feladatok megoldására. " A vízkincs minden cseppjének értékesítése" - volt a programjának lényege. Az ennek alapján szerkesztett víziberuházási törvénynek újabb hitelforrást kellett volna megnyitnia - a lejáratához közeledő 1929. évi III. tc. helyett is - a legégetőbb vízügyi feladatok megoldásához. Az 1942-ben már kinyomtatott törvényjavaslat azonban nem került már a Ház napirendjére. "A vízügyek területén nagy mulasztások pótlása vár Magyarországra" - írták a háború közvetlen befejeződése után az FM vízügyi műszaki szolgálatának programjában. Csak a legfontosabbakat kiemelve: nagyobb állami vízszabályozással összefüggő beruházási munka a két világháború között a - budapesti Kereskedelmi Kikötő építésének befejezésén kívül - a Sió-szabályozás, illetve a borsodhevesi nyílt ártér ármentesítési munkálatai voltak. Magyarország vízügyi beruházásokban közvetlen szomszédai mögött is elmaradt. Míg 1930. évi költségvetésünknek csak 0,44 %-át fordítottuk vízi ügyekre, addig a vízi dolgokban kevésbé érintett Ausztria 1,5 %-ot, Olaszország 2,8 %-ot, Csehszlovákia 6,5 % -ot.