Fejér László: Árvizek és belvizek szorításában (Vízügyi Történeti Füzetek 15. Budapest, 1997)

Előszó (Dr. VÁRADI József)

hatással lehet annak levonulására valamely - a legutóbbi árvíz óta készült - begátalás, töltésemelés... stb. (LÁSZLÓFFY,1942) A mederváltozások ugyanis jelentősen módosították a statisztikai előrejelzés adatait, hiszen a korábbi adatok alapján szerkesztett előrejelzési görbék már nem voltak érvényesek az új mederviszonyok között. Ilyen körülmények között nem volt véletlen, hogy a két világháború közötti korszakban az árvízi előrejelzés tudományának legkiemelkedőbb alakja, KORBÉLY József maga is társulati mérnök volt. 43. KORBÉLY József (1864-1939) társulati igazgató mérnök, a Tisza-szabályozás hidrológiai hatásainak és az árvízi előrejelzés elméletének kutatója A "VÍZÜGYEK PÉNZÜGYEI" A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT Az állami költségvetési zárszámadásokban 1919/20-tól 1922/23-ig koronával számoltak, az 1923/24. és az 1924/25. éveket - rendkívül leegyszerűsített formában - átszámolták aranykoronára, 1925/26. adatait ismét (inflációs) koronában adták meg, majd 1926/27-től pengővel számoltak. A legutolsó nyilvános költségvetésben - 1947/48-ban - már az 1948-as forint-árfolyammal dolgoztak. Azért, hogy a sokféle pénz és a különféle - gyakran változó árfolyamok között valamilyen viszonyszámunk legyen, évenként közöljük az állami költségvetés - Földmívelésügyi Minisztérium költségvetése és a vízügy költségvetésének arányszámait.