Dunka Sándor: A Hortobágy-medence régi vizei és a tógazdálkodás (Vízügyi Történeti Füzetek 14. Budapest, 1996)

A HORTOBÁGYI HALGAZDASÁG MEGVALÓSÍTÁSA

18. ábra. Czverdely Andor kir. mérnök műegyetemi hallgató korában A csőzsilip kivitelezésére Lenárduzzi János budapesti építési vállalkozóval kötöttek szerződést 1913 szeptemberében 36.190 k. 90 kr. összegre. A csatorna földmunkáját két balmazújvárosi vállalkozó, - Bereczki Károly és Eszényi Lajos - végezte. 1914. április 1-jén megkötötték a szerződést a szivattyútelep gépeire és csővezetékeire is a SchlickNicholson gép- waggon és hajógyár Rt-vel, 118 150 koronára. A befejezési határidőt 1914. november 1-jében állapították meg. A legyártásra kerülő ikerszivattyúk mindegyike 1600 liter vizet emelt volna 3,27 m, a két szivattyú együttes működtetésével pedig 1200 l/sec. vizet 3,73 m magasságra.

98 1913. december 10-én a 3000 kh-s öntözőtelep helyét ki is jelölték. A területet kijelölő bizottságban, — az ezen napon felvett jegyzőkönyv szerint — jelen volt Sz. Jármy Tamás kir. főmérnök, mint a m. kir. kincstár képviselője, Nagy Sándor mátai biztos, Debrecen sz. kir. város képviseletében és Czverdely Andor kir. mérnök. Nagy Sándor mátai biztos a kijelölt területet átadta kezelésre Sz. Jármy Tamás kir. főmérnöknek.

99 A földmunkát hamarosan meg is kezdték. A VI. kerületi kultúrmérnöki hivatal vezetője 1914. április 5-én már azt jelentette a városnak, hogy a hortobágyi vízgazdálkodásban végzett földmunkára eddig biztosított 100 ezer korona két-három hét alatt elfogy. Ezért kéri, hogy a városi hozzájárulás 500 ezer koronás előirányzatából további összegeket utaljanak át.

100 Közben megindultak a tárgyalások a hasznosítás ügyében is. Az már az előzetes szakértői vélemények alapján is bebizonyosodott, hogy az öntözésre kijelölt területet legelőként nem lehet gazdaságosan hasznosítani. Az egyetlen út tehát csakis a tógazdálkodáslehetett. A döntés a „hetes bizottság" 1914. március 17-ei ülésén született: „2. Tárgyaltatott az öntözőtelep 10 éves gazdasági programja. - A bizottság beható tanácskozás után a rendelkezésre bocsátott 3000 kh-ból 2000 kh-n tógazdaság berendezését határozza el. Ezen üzemtől ugyanis a talaj jódtartalmának kioldása, így a talaj chemiai és fizikai tulajdonságainak javulása várható. A tógazdálkodást a bizottság legczélszerübben alkalmas bérlővel tartja megoldhatónak. A fennmaradó 1000 kh gazdasági használatra házikezelésben hagyatik meg." A bizottság a versenytárgyalás meghirdetéséhez „Haszonbérleti szerződés''-tervezetet is készített,