Dunka Sándor: A Hortobágy-medence régi vizei és a tógazdálkodás (Vízügyi Történeti Füzetek 14. Budapest, 1996)

A HORTOBÁGYI HALGAZDASÁG MEGVALÓSÍTÁSA

Időközben a földmívelésügyi miniszter 104127 sz. 1913. január 23-án kelt levelében közölte Debrecen polgármesterével, hogy a város által felajánlott 500 000 korona építési költségen felül a kincstár is ad évente 50 000 koronát 10 éven keresztül, tehát összesen 500 000 koronával járul hozzá a megvalósításhoz, üzemeléshez és fenntartáshoz. Ezt követően az öntözés létesítésének és kezelésének végrehajtása érdekében he­tes bizottságot alapítottak, melynek alapszabályát a 104127/1912 miniszteri rendelet alapján állapították meg. Az alapszabály szerint a bizottság feladata a Hortobágyon álla­mi segéllyel célba vett öntözés kezelésének irányítása és az öntözőtelep összes ügyei­nek intézése. Ennek érdekében a bizottság megállapítja éves programját, év végén a debreceni kultúrmérnöki hivatal idevágó működését felülvizsgálja, számadásait lezárja. Az éves program végrehajtására a kultúrmérnöki hivatalnak rendelkezésére áll az állam által kiutalt 50 000 korona. Ez az üzemelés és fenntartás költségeit tartalmazza. Az évi program végrehajtásához szükséges személyzetet a hetes bizottság állapítja meg. A bi­zottság elnökét és három tagját a földmívelésügyi miniszter nevezi ki, három tagját pedig Debrecen sz. kir. város küldi ki. A bizottság elnöke az országos vízépítési igazgatóság kultúrmérnöki osztályának mindenkori vezetője, helyettese az illetékes kerületi felügyelő. A bizottság tagjainak megbízása visszavonásig tart. A bizottság a szükséghez képest évenként többször, de legalább egyszer - az év első három hónapjában - ülésezik. Ha­tározathozatalhoz az elnökön kívül legalább három tag jelenléte szükséges. A bizottság határozatait szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Az ülések tárgyát, helyét és idejét az elnök határozza meg. Az ülésekről jegyzőkönyvet kell felvenni, s azt 30 napon belül a miniszterhez fel kell terjeszteni. A határozatok vég­rehajtásáról az elnök, vagy helyettese gondoskodik. A bizottság irattárát a debreczeni m. kir. kultúrmérnöki hivatal őrzi. 95 A hetes bizottság tagjaivá a földmívelésügyi miniszter 42803 sz. V. A. Z. alatt 1913. május 6-án kelt leiratában a következőket nevezte ki: A földmívelésügyi minisztérium részéről: elnök Lisznyay Damó Tihamér min. tanácsos, helyettese: Vinnay Géza min. oszt. tanácsos, kerületi felügyelő, Sz. Jármy Tamás kir. főmérnök, a debreczeni kultúrmérnöki hivatal vezetője, Ormándy János gazd. akadémiai tanár. Debreczen sz. kir. város részéről: dr. Magoss György tiszti főügyész, Medgyaszay Miklós gazdasági tanácsnok, Polgári József törvényhatósági biz. tag. 9f Az eredeti tervet közben megváltoztatták, megállapították, hogy a tiszacsegei vízki­vétel helyett előnyösebb a tiszakeszi vízkivétel. Ennek megfelelően módosult az öntöző főcsatorna terve és nyomvonala is. A változtatást a hetes bizottság 1913. július 12-én jóváhagyta, s 1913. szeptember 15-én a kultúrmérnöki hivatalt megbízta a kivitelezéssel is. A kultúrmérnöki hivatal a földmívelésügyi miniszter 73030/1913 sz. rendelete alapján 1913. szeptember 25-én a versenytárgyalást meghirdette. A földmunkára 7, a gépi be­rendezésre 10 ajánlat érkezett. A szivattyútelep gépi berendezéseire a versenytárgyalást 1914. január 29-én de. 10 órára Budapest, V. Sziget u. 5. sz. alá tűzte ki a m. kir. orszá­gos vízépítési igazgatóság. 97 A létesítmények megvalósítására az ideiglenes vízjogi engedélyt Hajdú vármegye és Debrecen sz. kir. város alispánja 53515/1913 sz. alatt adta ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom