Dunka Sándor: A Hortobágy-medence régi vizei és a tógazdálkodás (Vízügyi Történeti Füzetek 14. Budapest, 1996)
A HORTOBÁGYI TÓGAZDÁLKODÁS TÖRTÉNETE
- a város közönsége halfogyasztásának fedezésére évente 600 q, ill. a szükséglet emelkedése esetén ennél nagyobb mennyiségű halat is, - nagybani eladási legkisebb ár mellett a városnak átenged, úgy, hogy a város a szükséges halmennyiséget tetszés szerinti részletekben a halászati évad alatt bármikor igénybe vehesse, - az üzemvitel ellenőrzése érdekében a város egy képviselőjét a társaság igazgatóságába beválasztja, - az üzem folytatásához szükséges forgótőkét szolgáltatja, - s minthogy sem a gátak burkolási, sem pedig a tervben nem szereplő létesítmények költsége az előirányzott 650 ezer korona költségben nem szerepel, a terven felüli létesítmények megvalósítására a társaság 150 ezer koronát — a munkák előrehaladásának megfelelő időpontban — a városnak rendelkezésére bocsájt. Ezt az összeget a város kölcsönként kezeli, arra 6% kamatot számítanak, s azt a haszonbérleti díj évi 25 ezer koronán felüli összegéből kell törleszteni. Természetesen a megvalósításra kerülő terven felüli létesítmények is a város tulajdonát képezik, - a bérbeadott területért a társaság évente holdanként 5 koronát, de legalább 10 ezer koronát fizet a városnak, negyedévenként utólagos elszámolással, - a társaság viseli a halastavak után járó adók és a vízszabályozás költségeit, ez azonban évente ezer koronánál több nem lehet. A társaság az üzem folytatásához szükséges forgótőkét a városnak bejelentendő pénzintézetbe 500 ezer korona összegben 1916. március 1-jéig folyószámlára befizeti. Ennek az összegnek időközi kamata a tógazdaság bevételének számít. A bérleti idő letelte után a társaság ezen 500 ezer korona forgótőkén felül semmi egyébre igényt nem tarthat, s ha ez az utolsó év nyers bevételéből kipótolható nem lenne, akkor csak a maradványt viheti el. Üzemköltséget képez: - a* halastó töltéseinek burkolása, - a megépítésre kerülő terven felüli létesítmények (igazgatósági épület, magtár, munkásbarakk, tisztviselői lakás, vasútállomás), - az állandó és időszaki személyzet fizetése, - a halak etetési, a tavak növényzettől történő tisztítási, a tavak lehalászási és értékesítési költsége, - a felszerelés pótlásának költsége, - az első évben beszerzett halanyag költsége. A társaság a haszonbérleti idő leteltekor köteles az üzem folytatásához szükséges halanyagot, - éspedig 300 ezer darab egynyaras növendékhalat, és 20 pár tenyészpontyot - a városnak ellenszolgáltatás nélkül rendelkezésére bocsájtani. A nyers bevételt a következő tételek képezik: - a halak eladásából befolyó összeg, - az 500 ezer korona forgótöke kamata, - a haszonbérelt területnek bármilyen címen befolyó más jövedelme. A tiszta hasznot úgy kell megállapítani, hogy a nyers bevételből le kell vonni: - a vízszolgáltatásért a városnak évente fizetendő összeget, - az üzemköltséget képező összeget, - a föld bérletéért a városnak fizetendő évi 10 ezer koronát. - Ami ezen költségek levonása után a nyers bevételből megmarad, az a tiszta haszon. A várost az így megállapított tiszta haszonnak felerésze illeti haszonbér címén, ami azonban évi 25 ezer koronánál kevesebb nem lehet. Ez az összeg akkor is
