Dunka Sándor: A Hortobágy-medence régi vizei és a tógazdálkodás (Vízügyi Történeti Füzetek 14. Budapest, 1996)
A HORTOBÁGYI TÓGAZDÁLKODÁS TÖRTÉNETE
A szerződés ugyanis az eredeti ajánlatban rögzített 100 ezer korona éves haszonbérlettel szemben már csak 25 ezer korona fix haszonbért tartalmazott. Emiatt a városnak igazoló jelentést is kellett küldeni Domahidy Elemér főispán részére. Az igazoló jelentésben elsősorban a háború miatti bizonytalan helyzetre hivatkoznak. 134 A haszonbérleti szerződés végleges formában - az említett közgyűlési határozatot követően (113/5053/1915 bkgy.) -1915 szeptemberére készült el, azt 1915. szeptember 11-én kötötték meg, s ezt a városi tanács 17146/1915 sz. alatt, a törvényhatósági bizottság pedig 323/17977/1915 bkgy. sz. határozatával fogadta el. A belügyminiszter a szerződést 92550/1915 lll/b. sz. leiratával hagyta jóvá. A szerződést a város részéről Márk Endre polgármester írta alá. A haszonbérleti szerződés kivonatosan a következőket tartalmazta: - A város bérbeadja a társaságnak a tulajdonában levő Hortobágy pusztán a debreceni kultúrmérnöki hivatal által tervezett, s részben már ki is épített nyolc tóból (23. ábra), teleitetőkből, ívó- és nyújtótavakból álló mintegy 2000 kh területű halastavat haltenyésztés céljaira, ezenfelül bérbeadja a halastó közvetlen szomszédságában levő telket üzleti telep kiépítésére és az alkalmazottak illetményföldéül 50 kh területet. - A város, mint haszonbérbeadó kötelezettséget vállal arra, - hogy a tógazdaságot a kultúrmérnöki hivatal tervei szerint teljesen kiépítteti, s ennek vízjogi engedélyezését kieszközli, - hogy a tógazdaságot a haltenyésztéshez szükséges vízzel ellátja, s víz elvezetéséről gondoskodik. A halastavakat minden év május 1-jéig vízzel megtölti. Amennyiben a halastavak vízellátása a város hibáján kívüli okból következne be, az ebből származó kár megtérítését haszonbérlő a várostól nem követelheti, - hogy a halastó töltéseinek burkolását a bérlő társaság és a debreceni kultúrmérnöki hivatallal közösen megállapítandó módon megvalósítja, - hogy a telepen az eddig tervezett épületeken felül építtetni fog egy igazgatósági épületet 3-4*vendégszobával, egy magtárt 10 000 q haltápanyag befogadására, pácoló és daráló helyiséggel, s a kádak és a hordók elhelyezésére alkalmas pincével, egy fűthető munkásbarakkot, két tisztviselői lakást 4-4 szobával, valamint a telep, vagy a teleltető közelében egy vasúti állomást, de legalább egy rakodó állomást, fel- és lerakással, legkésőbb 1916 őszéig. - A társaság a halastavakat, a földet és épületeket haszonbérbe kiveszi, s mint haszonbérlő kötelezi magát, - hogy a haszonbérleményen az adott viszonyok között a legnagyobb eredményt biztosító okszerű tógazdaságot folytat, beleértve ebbe mind a termelést, mind az értékesítést, - a tógazdaság benépesítésére, s általában tenyésztésre csakis nemes fajú, gyorsan növő halanyagot, elsősorban pontyot, s az adott viszonyoknak megfelelő járulék halakat fog használni, - a tógazdaságot üzemköltségei terhére a haltenyésztéshez szükséges eszközökkel felszerelteti, s leltárban nyilvántartja. A felszerelési és berendezési tárgyak, - mint a tógazdaság tartozékai, - a város tulajdonát képezik, - az üzem viteléhez szükséges személyzetről üzemköltsége terhére gondoskodik, - a tógazdaság valamennyi létesítményének jókarban történő fenntartásáról a bérleti idő tartama alatt gondoskodik. A gátak burkolatának fenntartásához a bérlemény területén termelendő rőzseanyagot felhasználhatja, - a létesítendő vasútállomáshoz csatlakozó iparvágányt saját költségére megépítteti, - vízszolgáltatási költség címén megtéríti azt az összeget, amennyibe a szüksé-