Dunka Sándor: A Hortobágy-medence régi vizei és a tógazdálkodás (Vízügyi Történeti Füzetek 14. Budapest, 1996)

A HORTOBÁGYI HALGAZDASÁG MEGVALÓSÍTÁSA

még 1925-26-ban is találkozunk. Ezekből a könyvekből állítottuk össze a létesítményekre fordított beruházási költségeket: 1917-21 Debrecen sz. kir. város I. számla 251 179 K Debrecen su. kir. város II. számla 652 574 K Debrecen sz. kir. város külön számla 22 357 K 1922-23 Belső szivattyútelep építése 1 379 365 K Telelői zsilipek 449 103 K Telelői szivattyútelep 1 831 960 K Tiszai építkezés 685 593 K Vasútépítés 20 453 K Halrakodó építése 71 467 K Telelő építés 36 317 K Tóépítés 16 087 846 K Telelői őrház építése 47 511 K Különféle építések 51 443 K 1923-24 Különféle építések 13 980 037 K Tóépítés 374 212 K Műtárgyak és zsilipek építése 309 043 K Vízvezeték létesítése 20 400 K Tiszai építkezések 1 146 148 K Szivattyútelepek építése 919 864 K Tó- és műtárgyak építése 6 111 756 K Különféle építmények 13 462 224 K 1924-25 Különféle építmények 28 582 000 K Tó- és műtárgyak építése 206 161 142 K 1925-26 Építkezési és földmunkák GANZ számla, turbina, szivattyú és 3 027 680 K felszerelés költségei 177 394 260 K Útépítés, halágy 30 762 550 K A felsorolt összegek értékelésénél feltétlen figyelembe kell venni a háború végén, s azt követően bekövetkezett egyre fokozódó inflációt, ezért az 1920-as évek költségeit nem lehet a korábbi költségekhez viszonyítani. Az 1920-as évek közepétől már teljes üzemmel dolgozott a gazdaság, akkorra megépült nemcsak a halgazdaság telepének valamennyi létesítménye, hanem a főcsatorna melletti két őrház és a szivattyútelep melletti két gépészlakás is. A szivattyútelep egyébként egy gépésszel, egy segédgépésszel és egy gépápolóval dolgozott. Az első gépész Predács József gépszerelő volt.

123 Az első világháború alatt épült meg a Debrecen—Füzesabony közötti vasútvonalon Halastó vasútállomás és a mellette levő iparvágány is. A vasútállomás tervét ugyan már 1914 tavaszára elkészítette a MÁV debrecen-füzesabonyi főmérnöksége, de az 1915. évi kezdés a háború miatt bizonytalanná vált. Az állomás közigazgatási bejárását dr. Olgyay Kálmán miniszteri osztálytanácsos vezetésével 1916. április 12-én tartották,

124 az iparvágány közigazgatási bejárása pedig 1917. június 19-én volt.

125 A város a vasútállomás megépítését 150 ezer koronában irányozta elő. Mindenképpen meg kell említeni, hogy a halastói tápcsatorna vízjogi engedélyezésére csak az 1948. évi államosítást követően került sor. A tápcsatorna területén tulajdonos volt az Egri Káptalan, a Kisújszállási Közbirtokosság és több magánszemély. Az Egri Káptalan 1913. július 10-én jegyzőkönyvben úgy nyilatkozott, hogy a tápláló főcsatorna céljára szükséges földterületet Polgáron, — a tulajdonjog fenntartása mellett - ingyen átengedi, s belegyezik abba, hogy a csatorna és tartozékai által elfoglalt területre a vízve-