Dunka Sándor: A Hortobágy-medence régi vizei és a tógazdálkodás (Vízügyi Történeti Füzetek 14. Budapest, 1996)
TERVEK A HORTOBÁGY HASZNOSÍTÁSÁRA
minisztérium vállalja az öntözőtelep megépítését és 50 évre a telep üzemeltetését. Amennyiben a megvalósítás költségei meghaladnák az 500 ezer koronát, a Földmívelésügyi Minisztérium ezeket a többletköltségeket is vállalja. A kísérleti telep tiszta jövedelme Debrecen városát illeti. 10 év után, - ha a város akarja, - az öntözőtelepet üzemeltetésre átveheti. A minisztérium kötelezi magát, hogy a szivattyútelepet, az öntöző főcsatornát és a területet a terveknek megfelelően elkészíti, és a területre legalább 1,2 m 3 /s vizet szállít. Az átadásra kerülő 3000 kh-n felül, annak szomszédságában,-ha öntözése csurgalékvízzel lehetővé válik, - újabb 3000 kh öntözőtelepet épít ki. Ennek kezelője és használója a város lenne. 82 Ugyanebben az évben a Hortobágy hasznosítására új ajánlat érkezik a város polgármesteréhez. Kubik Gyula mérnök hajlandó lenne a Hortobágyot 50 évre bérbe venni. A 30 000 kh bérelt területen öntözéses gazdálkodást kíván folytatni, s 4,5 m 3 /s vízszállító képességű öntözőcsatornán keresztül biztosítaná az öntözéshez szükséges vizet. A föld elveszett termőképességét trágyázással pótolná. A város 1911. november 3-án tartott közgyűlésén foglalkozik is az ajánlattal, de szükségesnek tartja szakvélemény beszerzését. A földmívelésügyi minisztérium 1912. február 27-én kelt 25573/v.A.Z. sz. leirata szerint az ajánlat megalapozatlan, mert 30 000 kh terület megöntözéséhez 4,5 m 3 /s víz nem elég, ilyen nagy területhez legalább 18 m 3 /s vízre lenne szükség. Kubik Gyula ajánlatát 1912. március 28-án vissza is vonta. 83 Időközben a terület hasznosítása ügyében a Debreceni Gazdasági Lapok 1912. február 1-jei számában dr. Kovács József gazdasági akadémiai tanár új javaslattal állt elő: „/4 szikes területek hasznosításának egy másik, igen fontos eljárási módja a halastó gazdaságok létesítése, mely legtöbbször jövedelmezőség tekintetében az öntözést is felülmúlja. Halastó gazdaságok berendezése által a szikes területek kilúgozása a legsikeresebben érhető el, s a talajjavítás a legeredményesebb. 10 éven át halgazdaságnak használt terület egészen jól fogható mívelés alá bármelyik mívelési ágban, mint azt Talián Béla volt fm. miniszter törökkanizsai birtokán végzett, kicsinyben megtett kísérletek igazolják. Természetesen halgazdaság létesítéséhez elsősorban víz és magas tőkebefektetés szükséges, viszont kh-ként átlag 300 korona befektetés évente 70—100 koronát, sőt többet is jövedelmezhet." A jövedelmezőséggel kapcsolatban példákat is sorol: Torontál megyében az écskai uradalomban értek el igen jó eredményt 1200 kh olyan területen, ahol máskor júniusban már fű sem termett. Gróf Tisza István radványpusztai birtokán 184 kh-n létesítettek tógazdaságot, a befektetés 10%-os kamatának törlesztése után a gazdaság kh-ként 70 korona tiszta hasznot hozott. Újabban Szeged és Szabadka kíván tógazdaságot létesíteni. A szikes területek öntözésével és tógazdaságok létesítésével kapcsolatban azonban óvatosságra int, s elsőrendű fontosságúnak tartja a Hortobágy agrogeológiai térképének elkészítését. 84 1912. március 10-én 33 balmazújvárosi földműves 50 évre szeretné bérbe venni a Hortobágy egy részét, összesen 1650 kh-t. Törvényesen bejegyzett szövetkezetet kívánnak alapítani a Hortobágyon, s ott konyhakertészetet, baromfi és vágómarha telepet létesítenének. Egy szövetkezeti tag a bérbe vett területből 50 kh-t művelne. 85 Ekkor azonban a hasznosítás ügye mar közeledett a megvalósításhoz. A Debreceni Gazdasági Egyesület ugyan még foglalkozott a hasznosítás kérdésével, s folyóiratában erről az érdeklődőket tájékoztatta is. 86 A megvalósítás azonban most már elsősorban Debrecen város és a Földmívelésügyi Minisztérium, valamint ennek képviseletében eljáró VI. Kerületi Kultúrmérnöki Hivatal között folytatott tárgyalásoktól függött. Mielőtt azonban az öntözés, ill. a tógazdaság megvalósításának eseményeire rátérnénk, ismerkedjünk meg vázlatosan a hazai halászat és a mesterséges haltenyésztés történetével, valamint az első magyar halászati törvény előírásaival.
