Fejér László – Lászlóffy Woldemár: A hidrometria magyarországi fejlődése (1700-1945) (Vízügyi Történeti Füzetek 13. Budapest, 1986)

Ábramagyarázat

22. Az úszókat — egymást követően — a horgonyvonalban dobták vízre, s mihelyt elérték az AÁ szelvényt a CC szelvény meghosszabbításában felállított mérőasztalon rögzítették helyzetüket és kezdetét vette az időmérés. Mikor az úszó a BB' szelvénybe ért, az órát megállították, s a mérőasztalon újra meghúzták az úszó és a szelvényvonal metszéspontjának irányvonalát. Ezután a következő úszót a horgonyvonalban, az előző ponttól mintegy 30 méterrel odább dobták ivízre, s ugyanúgy jártak el, mint az előző esetben, A nagyobb pontosság érdekében a horgonyvonal egy-egy pontján nemcsak 1, hanem egymásután 5—6 úszót is elengedtek, s középsebességüket fogadták el az illető folyósáv felszíni sebességének. 23. A szegedi úszómérés jegyzőkönyvének egy lapja, (OL K 173, 1881-3-21957, és S 11& No. 365/4.) 24. Amsler—Laffon-féle vízsebességmérő műszer rajza HORVÁTH Ignác kéziratából. Az esetek többségében dunai méréseinél ő is ezzel a műszertípussal dolgozott. 25. A tokaji folyammérnöki hivatal számára CSONKA János által tervezett műszersüllyesztő berendezés rajza. A terv elfogadását HIRSCHFELD (később HAJÓS) Sámuel is tanúsította aláírásával. (OLK 173, 1885-4-356.) PÉCH József a Vízrajzi Osztály megszervezője és haláláig főnöke. (A Magyar Vízügyi Múzeum archívumából.) 26. F = vízszintes tartórúd; T = leeresztőgép; R = a szelvényen átfeszített drótkötél zárókészüléke, S = Hajós-féle sebességmérő szárny. (Vízrajzi Évkönyvek, VIII. kötet, 1898.) 27. Vízsebességmérésre szolgáló úszó tag. (Vízrajzi Évkönyvek, III. kötet, 1890.) 28. Példa a vízsebességmérés eredményének feldolgozására. (Vízrajzi Évkönyvek, IV. kötet, 1891.) 29. A tömeg (vízhozam) felírású vonal melletti számok a mérés ideje alatt bekövetkezett vízállás-változás értelmét és nagyságát adják meg mm/h-ban. A szelvényterület és a középsebesség nagyságát feltüntető vonal szoros tartozéka az ábrázolásnak. (Vízrajzi Évkönyvek, IV. kötet, 1891.) HAJÓS Sámuel, (A Magyar Vízügyi Múzeum archívumából.) 30. A Hajós-féle Woltman-szárny, eredeti dobozában a két különböző menetemelkedésű vitorlával. (A Magyar Vízügyi Múzeum gyűjteményében, KTA 009 TOO 79.146.) 31. Az áramlás irányára merőleges síkban levágott vitorlák előtt keletkező vízkúp. (HAJÓS S.: Hidrometria, 1906.) 32. Az amerikai HASKELL által tervezett sebességmérő szárny. (A washingtoni Smithsonian Intézet gyűjteményében.) 33. A sebesség ingadozása különböző mélységekben a Tisza szentesi szelvényében az 1887. augusztus 31én végzett mérések szerint. Hasonló megfigyeléseket tett HARLACHER is az Elbán megejtett tetscheni (decini) méréseinél 1877-ben. (Vízrajzi Évkönyvek, III. kötet, 1890.) 34. A = hajtókerék, amely a szárny lebocsátására szolgáló csörlő mozgását láncvezeték közvetítésével követi; C = szalagtovábbító hengerek; L = a papírszalag továbbítását biztosító emeltyű a szárny leeresztése (i, állás, r

2 — r

4 kapcsolat), ill, felhúzása közben(i

2

állás, r, — r

3 — r

4 kapcsolat). (Vízrajzi Évkönyvek, VIII. kötet, 1898) 35. A részletező mérés során a felfelé húzott műszerrel mért eredmények a pontsorral ábrázolt középsebesség görbét, míg a lefelé eresztett műszer által kapott eredmények a folyamatos vékony vonallal ábrázolt görbét adták ki.