Csath Béla: A Zsigmondyak szerepe a magyar vízkutatás és fúrás történetében (Vízügyi Történeti Füzetek 12. Budapest, 1983)
Irodalom
Irodalom [1 ] Halaváts Gy.: Az Alföld artézi kútjai. = A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye. 1894. 1. sz. [2] Zsigmondy V.: Bányatan, kiváló tekintettel a kőszénbányászatra. A kutatás,fúrászat, s az artézi kutak. Pesten, 1865. 173. p. 17. táblázat. [3] Böckh J.: Zsigmondy Vilmos (1821-1888). = Földtani Közlöny, 1890. XX. kötet, 8-10 füzet, 257-380 p. [4] Hantken M. : Az esztergomi barnaszénterület földtani viszonyai. = A M. Kir. Földtani Intézet Évkönyve. I. kötet. 1871. 34—36. p. [5] Pester Lloyd. 1865. 292. sz. [6] Combes, M. Ch.: Traité de l'exploitation des mines I — II — III. Paris, 1844. [7] Paulucci, H.: Das technische Verfahren bei Bohrung artesischen Brunnen. Wien, 1838. 85. p. 4. táblázat [8| Beer, A. H.: Erdbohrkunde. Prag, 1858. 399. p. 4. táblázat [9] Bruckmann, J. A.—Bruckmann, A. E.: Vollständige Anleitung zur Anlage, Fertigung und neueren Nutzanwendung der gebohrten oder sogenannten artesischen Brunnen. Heilbronn am Neckar. 1833. 348. p. [10] Kind, K. G.: Anleitung zum Abteufen der Bohrlöcher nach den neuesten und bewährtesten Erfahrungen nebst Beschreibung der hölzernen Bohrgestänge. Luxemburg, 1842. [11] Székely L.: Zsigmondy Vilmos bányamérnök emlékezete. = Bányászati Lapok, 1967. 4. sz. 276-285. p. [12] Gyulay Z. : Zsigmondy Vilmos = A Magyar Olajipari Múzeum Évkönyve. 1969-1974. 87 — 100. p. [13] Csath B.: A magyar mélyfúrás és vízkutatás a XIX. sz. második felében, a magyarországi vízbányászat kialakulása; a Zsigmondyak kora. Előadás a MTESZ Tudomány- és Technikatörténeti Bizottságának „A természettudományok és a technika fejlődésének kérdései Közép-Európában 1848—1918 között" című konferenciáján. Budapest, 1980. szeptember 16-19. (Sajtó alatt). [14] Csath B.: A mélyfúrási tudomány irodalmi művelői Európában a XIX. század végéig = Kőolaj és Földgáz 12. (102) évf. 12. sz. 1979. december. 371-380. p. [15] Thury, H.: Considérations géologiques et phisiques sur la cause du jaillissement des eaux des puits forés ou fontaines articif ielles et recherches sur l'invention de la sonde, l'art du tontenieur-sondeur et le degré de probabilité du succès des puits forés. Paris, 1829. [16] Hoffmann, D.: 150 Jahre Tiefbohrungen in Deutschland. = Erdöl Zeitschrift, Heft 10/1959. 361-412. p. [17] Alliquander Ö.: A mélyfúrási módszerek szerepe a földkéreg megismerésében. = Magyar Olajipari Múzeum Évkönyve. 1969—1974. 199—206. p. [18] Fauvelle, M.: A new method of bohring for artesian springs. = Journal of Franklin Institut (6) dec. 1846. (A francia közlemény ismertetése) Über ein neues Verfahren (ohne Anwendung der Schmantlöffel) artesische Brunnen zu Bohren. = Hartmann Zeitschrift I. 6. 1847. 721. p. (A francia közlemény ismertetése.) [19] Hartmann, C. : Practische Anleitung zur Anlage und Benutzung gegrabener und gebohrter oder sogenannter artesischer Brunnen. Weimar, 1859. 283. p. IV. táblázat
