Károlyi Zsigmond—Nemes Gerzson: Szolnok és a Közép-Tiszavidék vízügyi múltja III. rész, A vízgazdálkodás eredményei 1945-1975-ig. (Vízügyi Történeti Füzetek 10. Budapest, 1976)

4. A vízgazdálkodás új súlyponti feladata — a vízellátás-csatornázás

29. sz. táblázat A jelentősebb középtiszavidéki városok és települések népességének és vízellátásuk fejlődésének várható alakulása* A helység neve 1850 A 1938 lakosság 1960 száma 1970 1973 1985 az ellátott lakosság %. 2000 1938 1970 ban 1985 Szolnok + 11 000 39 000 48 600 61 750 67 750 80 000 100 000 94 52,9 •** 90 Jászberény ! j 18 000 31 000 30 300 25 800 30 000 — 36 000 — 20,6 76 Karcag + + 12 000 24 000 26 000 22 300 23 800 — 30 000 22 19,2 95 Mezőtúr + + 16 000 27 000 23 600 23 900 22 100 — 25 000 — 12,8 62 Tiszafüred + + + 4 500 10 000 — 12 000 — 15 000 18 000 — _ — Törökszentmiklós + + + 8 000 28 500 23 600 23 200 24 600 26 500 28 500 58 14,1 85 Kisújszállás + + + 9 000 15 000 13 750 11 600 13 250 15 000 16 000 — — 94 Túrkeve + + + 8 000 13 500 12 500 11 300 10 900 — 13 000 5 6,4 75 Tiszaföldvár—Martfű + + + 4 000 11 500 — — — 20 000 22 000 — — — Abádszalók + + + 3 500 7 500 — — — — 9 000 — —i — * Az 1850. évi adatok a feudalizmusnak (a naturális ártéri gazdálkodásnak és az ártéri gazdálkodás tájrendszerének), az 1938. évi adatok a kapitalizmusnak (a tőkés árutermelésnek és a szárazgazdálkodás tájrendszerének) a települési viszonyait, illetve (település-szerkezetét) jellemzik, míg az 1960—2000 közötti adatsor a szocialista területfejlesztés tendenciáit reprezentálja. (A hiányzó — ismeretlen, illetve nem közölt — adatok az összképet lényegesen nem módosítják.) ** Az 1980-ra tervezett fejlesztés — az ellátott lakosság %-ában. *** Az 1970. évi adatok a vízvezetékhálózatra kapcsolt lakások %-át jelentik, tehát csak egymás között hasonlíthatók össze. f Felsőfokú regionális központ. + i Középfokú regionális központ. +• + + Részleges középfokú regionális központ.