Károlyi Zsigmond—Nemes Gerzson: Szolnok és a Közép-Tiszavidék vízügyi múltja III. rész, A vízgazdálkodás eredményei 1945-1975-ig. (Vízügyi Történeti Füzetek 10. Budapest, 1976)
2. A „Tiszavölgy rendezésének" befejező szakasza
21. sz. táblázat A Közép-Tiszavidék belvízvédelmi müveinek fejlődése 1955—1975 között 1955. 1960. 1965. 1967. 1975. 1, Belvizöblözetek száma db 33 51* 71 71 71 2. Öblözetek területe km 2 5 630 6 330,8* 6 449 6 449 6 836,7 3. Összes csatornahossz km 3 990 3 953* 4 123 4 123 4 601,4 4. Ebből 1. kategóriájú** km — 878 884 1 495 1 468 5. Szivattyútelepek száma db 35 40 42 42 44 6. Szivattyútelepek átemelő képessége m 3 /s 49,5 76,6 76,4 82,9 90,06 7. Szállítható és félstabil szivattyúk száma db 56 95 146 64 30 19 8. Szállítható és félstabil szivattyúk átemelő képessége m 3 /s 11,1 18,6 30,0 12,5 22,9 4,0 9. Összes szivattyúk átemelő képessége m 3 /s 60,6 95,2 106,4 95,4 116,96 10. Belvízzel elöntött terület (évi) km 2 6 13,1 278,2 370,0*** 12,4 11. Okozott kár értéke (évi) mFt — 732,0 1 228,0 687,0 — 12. Elhárított kár értéke (évi) mFt 206,0 160,0 157,0 110,0 — 13. Kotrógépek száma db 1 8 12 12 24 14. Földmunkagépek száma db 11 29 65 56 72 15. Sáncoló ekék száma db 10 5 **** — 16. Kézi földmunka (évi) 1000 m 3 927 737 376 342 158 17. Gépi földmunka (évi) 1000 m 3 161 475 2 124 3 194 2 831 Ennek alapján is megállapítható — s ez az adatok első és legszembetűnőbb tanulsága —, hogy a népgazdaság szocialista alapjainak megteremtésével és gyors fejlődésével — a vízépítés-vízgazdálkodás népgazdasági jelentősége is megnőtt, tevékenységének műszaki színvonala pedig emelkedett. Ez a fejlődés különösen a jelzett 1955—1960 közötti időszakban volt igen gyors ütemű: a stabil szivattyúk együttes vízátemelő képessége 49,5 m 3 /s-ról 76,6 m 3 /s-ra, tehát 55%-kal, növekedett. A csatornahálózat hosszát nem kellett növelni, de vízszállító képességüket a szivattyútelepek megnövelt teljesítményéhez igazították. A rendszer rugalmasságának fokozása érdekében tovább növelték a mozgó szivattyúk számát és vízátemelő képességét is. A további fejlődést elsősorban a vízügyi beruházási és fenntartási munkák gépesítésének fokozódása jelzi. A földmunkagépek száma és teljesítménye rohamosan nőtt és a gépek 1961-től kezdődően fokozatosan kiszorították a kézi munkát. A vízügyi igazgatóság ma már a legkülönbözőbb méretű csatornák építéséhez és fenntartásához is megfelelő munkagéptípusokkal rendelkezik, illetve a legkorszerűbbek beszerzésére törekszik. * A TVK 1960. évi állapotnak megfelelő adatok; a többi adat a ,,KÖTIVIZIG tevékenysége számokban" c. kéziratból származik. ** A 43 1957. TR sz. rendelet alapján a csatornákat I—II— III kategóriába sorolták; az I. kategóriájú főcsatornák fenntartásáról az állam, a III. kategóriába tartozókról a helyi érdekeltség gondoskodik a II. kategóriába tartozók terhét az állam és az édekeltség arányosan viseli. *** Az edd igi max. belvízi elöntés 1963-ban (106 000 kh) 608 km- volt. **** 1964-ben dolgoztak utoljára.
