Károlyi Zsigmond—Nemes Gerzson: Szolnok és a Közép-Tiszavidék vízügyi múltja III. rész, A vízgazdálkodás eredményei 1945-1975-ig. (Vízügyi Történeti Füzetek 10. Budapest, 1976)

2. A „Tiszavölgy rendezésének" befejező szakasza

rendeletben foglaltaknak megfelelően — a vízügyi közigazgatási, kultúrmérnöki, folyammérnöki és az ár- és belvízvédelmi feladatok ellátására terjedt ki. Helyi szervei a Szolnoki és a Karcagi Ár- és Belvízvédelmi Kirendeltség, valamint a Szolnoki Folyammérnöki Kirendeltség voltak. (A két előbbi a Tisza jobb- ill. balparti társulatok személyi állományából alakult, a korábbi működési területeknek megfelelő hatáskörrel.). 9. sz. táblázat A Szolnoki Vízgazdálkodási Körzet tényleges (és engedélyezett) belső személyi állománya alakulásakor

30 31 Mérnök Műszaki tiszt vízmeder Segédtiszt rajzoló Irod. és OT! alk. Számvevő Altiszt 1. Körzet 3 (5) 2 (6) 2 (3) 1 (8) -(3) 1 (2) 2. Szolnoki Ár- és Belvízvédelmi Kirendeltség 10 (9) 11 (12) - (3) 11 (8) — 4 (4) 3. Karcagi Ár- és Belvízvédelmi Kirendeltség 7 (8) 11 (12) 4 (3) 16 (8) — 5 (4) 4. Szolnoki Folyammérnöki Kirendeltség 2 (5) 5 (5) 2 (3) - (5) 1 (-) 1 (1) Összesen : 22 (25) 29 (35) 8 (12) 28 (29) 2(3) 11 (11) 1950. jan 1-vel a kirendeltségeket megszüntették és a körzet szervezete ettől kezdve az alábbi csoportok szerint tagozódott:

32 1. Kultúrmérnöki csoport: a) Tisza jobbparti belvizes alcsoport, b) Tisza balparti belvizes alcsoport, c) öntözési és engedélyezési, d) tervezési alcsoport. 2. Árvédelmi és folyamszabályozási csoport. 3. Jászberényi — és 4. Mezőtúri Szakaszmérnökség. Akkor még nem látták világosan, csak később vált nyilvánvalóvá, hogy a vízügyi feladatok állami ellátásának teljes vállalása túlzott követelményekel támasztott a vízügyi igazgatással szemben s indokolatlanul nagy feladatokat és terheket rótt az egész államháztartásra. A felmerült nehézségek azonban éppen a szükséges — sa szocialista tervgazdálkodás elveinek és követelményeinek megfelelő — egységes vízügyi igazgatás feladásához vezettek: 1951. febr. 1-vel (az 52/1951. MT sz. rendelet alapján) az Országos Vízgazdálkodási Hivatalt és a vízgazdálkodási körzeteket megszüntették, a szervezet tevékenységi körét pedig, lényegében a korábbi elavult gyakorlatnak megfelelően, a két említett minisztérium hatáskörébe utalták.

33 Az új rendelkezés értelmében területünkön ekkor két hivatal alakult: a Szolnoki Árvízvédelmi és Folyamszabályozási Hivatal (ÁFH) és a Szolnoki Kultúrmérnöki és Belvízrendező Hivatal (KBH); az előbbi a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium (KPM), az utóbbi pedig a Földművelésügyi Minisztérium (FM) felügyelete alatt. (Egyidejűleg alakult meg az FM felügyelete alatt működő Mezőgazdasági Vízügyi Tervező Vállalat (MEVITERV) és a Mezőgazdasági Vízügyi Építő Vállalat (MEVIÉP) — az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek öntözési igényeivel kapcsolatos főművek és telepek tervezésére, illetve építésére.) Hamarosan kiderült azonban, hogy a vízügyi feladatok megoldását ez az átszervezés nem szolgálja. Amire szükség van, az a feladatok ellátásának ésszerű differenciálása és terheinek méltányos megosztása. 1953-ban — az 1060/1953. M. T. sz. (IX. 30.) határozat alapján — újjászervezték a vízügyi igazgatást és felszámolták a túlhaladottá vált szakágazati szemlélet hatását tükröző átmeneti megosztását.

34 Ezt követte azután — hosszabb előkészítő munka alapján — a korszerű társulati tevékenység ke-