Károlyi Zsigmond—Nemes Gerzson: Szolnok és a Közép-Tiszavidék vízügyi múltja III. rész, A vízgazdálkodás eredményei 1945-1975-ig. (Vízügyi Történeti Füzetek 10. Budapest, 1976)

1. A vízimunkálatok szerepe az újjáépítésben — és a korszerű vízgazdálkodás kialakulása

A társulatok központi szervei továbbra is az autonómia fenntartása és a társulati munka korszerűsítése mellett foglaltak állást. Ezt az álláspontot tette magáévá a Földművelésügyi Minisztérium is és ennek az elvnek az alapján dolgozták ki az egyes társulatok hosszú távú, s a minisztérium által 30 éves tervként összefoglalt és összhangba hozott munkatervüket. A későbbiekben azonban egyre határozottabb érvek hangzottak el az államosítás mellett: a társulatok újjáépítési munkájukhoz szükséges támogatást —- az államtól kapták, a társadalmi-gazdasági fejlődés pedig a szocialista tervgazdálkodás irányába halad s így az egymástól lényegében független társulatok autonom szervezete nem felel meg az új helyzetnek és követelményeknek. A Tisza-Dunavölgyi Társulat ellenvéleményét támogató érvek, amelyek elsősorban a nehézségekre hivatkoztak, nem annyira cáfolták, mint inkább erősítették ezt a véleményt: ,,A társulatok jelenlegi anyagi nehézségeit a következők okozzák: 1. a háborús károk, 2. az adófizetési készség hiánya, 3. az ártéri járulékoknak az 1945. és 1946. években a társulatokhoz való átutalásának elmulasztása, 4. a 600/1945. M. E. sz. rendelet alapján földhöz juttatott új birtokosok fizetésképtelensége." A vitát a 6060/1948. Korm. sz. rendelet zárta le, mely a társulatok munkája mellett valamennyi vízügyi-vízgazdálkodási feladat állami feladattá nyilvánításával új szakaszt nyitott a vízügyek hazai fejlődésében s ezzel együtt területünk vízgazdálkodásának fejlődésében is... (Annak ellenére, hogy a rendelet — és a történelmi helyzet — belső ellentmondásai új problémák egész sorát vetették fel, amelyeket hosszabb huzavona után, csak 1953-ban sikerült megoldani.) Az államosított középtiszavidéki társulatokról az alábbi kimutatás ad tájékoztatást : 8. sz. táblázat Kimutatás a Közép-Tíszavidéken államosított vizitársulatokról* A társulat neve Árterület . Összes árterület- ^ület^ hektárban 1. Heves—Szolnok—Jászvidéki Tisza- és Belvízszabályozó Társulat 98 885,0 — 98 885,0 2. Kecske—Kecskeméti Tiszai Ármentesítő Társulat 3 869,1 14 375,0 18 244,1 3. Középtiszai Ármentesítő Társulat 176 168,0 — 176 168,0 4. Cibakház! Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat 9 818,0 — 9 818,0 5. Mezőtúr—Mesterszállási Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat 30 723,0 — 30 723,0 6. Tisza—Köröszugi Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat 8 800,0 — 8 800,0 7. Alcsi—Tenyő—Kengyeli Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat 4 112,4 — 4 112,4 8. Keletcserhátaljai Vízitársulat*** 83 375,0 70 725,0 154 100,0 9. Zagyva—Tárna Vízrendező Társulat*** 35 788,0 — 35 788,0 Összesen: 451 538,5 85 110,0 536 638,5 Egyidejűleg ,,körzetesítették" a Szolnoki Folyammérnöki Hivatalt és a Zagyvaszabályozás építési munkálatainak kirendeltségét (Jászberény) is. * A Tisza-Dunavöígyi Társulat Központi Bizottságának a Társulat 1948. febr. gyűléshez intézett Jelentése. Bp. 1943. 87. p. ** Az 1923:XLI. t.c. alapján csatolt terület. "* Az 1946—1947. évi egyesítéssel keletkezett társulatok. (Lásd a 23. lapon) 7. napján tartott köz-