Károlyi Zsigmond—Nemes Gerzson: Szolnok és a Közép-Tiszavidék vízügyi múltja III. rész, A vízgazdálkodás eredményei 1945-1975-ig. (Vízügyi Történeti Füzetek 10. Budapest, 1976)

5. A „Tiszavölgy rendezésének" korszerű megoldása — a Tiszavölgyi Vízgazdálkodási Rendszer (TVR) keretében

5.1 A KORSZERŰ KOMPLEX VÍZGAZDÁLKODÁS — HAZAI VISZONYLATBAN: A TAROZÁSON ALAPULÓ VÍZKÉSZLET-GAZDÁLKODÁS — NÉLKÜLÖZHETETLEN ESZKÖZEI: A VÍZÉPÍTÉSI NAGY-LÉTESÍTMÉNYEK A Kiskörei Vízlépcsőnek, mint a Tisza-csatornázás második, de legkiemelkedőbb méretű és egyben legnagyobb hatásterületű és jelentőségű létesítményének a terve a Vízgazdálkodási Keretterv kidolgozása során született. Miután pedig az új Vízügyi törvény (1964: IV. t. c), a vízgazdálkodási tervezés alapjává tette, a Kerettervet, majd annak konkrét, s az akkori követelményeknek megfelelő formáját a kormány is elfogadta (1965), megnyílt a lehetőség a terv megvalósítása előtt. A Gazdasági Bizottság határozatai alapján az előkészületek már 1966-ban megindultak, majd 1967-ben megkezdődött a kivitelezés munkája is. A létesítmény kivitelezésének első üteme a Vízlépcső átadásával és a duzzasztás megkezdésével 1973-ban befejeződött.

156 A gazdasági-műszaki létesítmények nemcsak konkrét gyakorlati célok megvalósításának eszközei, hanem általános elvek, politikai célkitűzések és így szemléleti változások megtestesítői és hordozói is. így vált a Kiskörei Vízlépcső nemcsak területünk, hanem az egész ország vízgazdálkodásának fejlődésében is korszakos jelentőségű mérföldkővé, mely a komplex vízgazdálkodás, ill. — a hazai követelményeknek megfelelően a jövő egyetlen lehető49. ábra. A Kiskörei Vízlépcső építés közben (1973) s* 115