Károlyi Zsigmond—Nemes Gerzson: Szolnok és a Közép-Tiszavidék vízügyi múltja II. rész, A rendszeres szabályozások kora (1846-1944) (Vízügyi Történeti Füzetek 9. Budapest, 1975)

2. A Közép-Tisza szabályozása - 2.1. Az átvágásoktól a folyószabályozásig - 2.1.3. Az átvágások anyamederré fejlesztése — és a további mederszabályozási munkák

ség és az érdekesség kedvéért feltüntettük az 184ó-os Keczkés-féle költségvetési terv elő­irányzatait is.) (Jellemző, hogy míg a tiszai átmetszsek kialakítása a távlati munkaprogram keretében 1904-re ill. 1907-re általában befejeződött, a Közép-Tiszavidék rendkívül kötött talajaiban három átvágás — a dinnyésháti (70.), a kőtelki II. (72n) és a tiszapüspöki (75.) — munká­latai húzódtak át az 1907-et követő évekre.) 4. sz. táblázat A közép-tiszai átvágások kialakításának költségei forintban (1851—1907)* A z átvágások A kiásás költsége A fejlesztés költségei sor­száma megnevezése hossza m terve­zett** valósá­gos 1880-ig 1880— 1890-ig 1892— 1904-ig 1904— 1907-ig 67. örvényi 1 090 25 790 4 488 68. domaházi 694 — 13 485 9 090 69. cserőközi 1 847 — 49 509 9 214 51 503 70. nánai 1 933 35 154 56 116 38 584 7 927 170 919 71. burai 2 479 — 67 685 73 578 72, kőtelki felső 561 11 602 5 891 4 332 72,i kőtelki alsó 2 075 — 53 126 85 472 234 274 + 73. n.körűi felső 1 218 24 733 22 712 14651 74. n.körűi alsó 1 897 22 218 41 002 41 828 6 479 75. püspöki 2 105 — 40 021 61 629 327 13 606 110 880 + 76. fokorui 639 12 273 6 057 11 168 77, tenyői 1 517 20 974 25 941 40 035 666 77,i szolnoki 2 079 43 452 76 456 107 863 638 938 397 346 + 78. jenői 1 282 — 26 272 39 800 18 240 80i ug-alpári 1. 2 553 39 142 32 963 77 819 27 327 80,i ug-alpári II. 851 11 532 10 035 334 A Közép-Tisza szabályozásának első és legfontosabb fejezete: az ár­mentesítéssel egybekapcsolt mederszabályozás (nagyvízszabályozás) tehát csak századunk első évtizedében — 1904-re ill. 1907-re — fejeződött be, lé­nyegében kielégítő eredménnyel. A szabályozás hatására bekövetkezett vízrajzi változásokat az alábbi adatok jellemzik: Az átvágásokkal (beszámítva a későbbi 3 átvágást is) levágott kanyarok hossza 159,77 km volt; az átvágásoké pedig 25,408 km. A mederrövidülés tehát 134,36 km, vagyis a szakasz eredeti hosszához (316,7 km) mért rövidülés 42,7%-os. Érdemes ezt összevetni a Tisza-szabályozásnak a Tisza Tiszaújlaktól a torkolatig ter­jedő (vagyis a teljes szabályozott) szakaszára vonatkozó adataival: Közép-Tisza 316,7 km, mai meder 182,35 km, rövidülés 134,36 km, 42,7% Tisza 1214 km, mai meder 761 km, rövidülés 453 km, 37 % A Közép-Tiszán végzett munka tehát különösen eredményes és nagyhatású volt. * 1892-től kezdve koronával számoltak, aminek értéke kereken a fele a korábbi forinténak. A táblázat jól mutatja az 1880-as évtized közép-tiszai munkálatainak jelentéktelenségét. Az 1892—1904 közötti időszak tételei az átvágások szelvényeinek a határos mederszelvények 50%-ára való fejlesztését, ill. az ennek érdekében kiemelkedő földmennyiség költségeit tartalmazzák. A terv előirányzatát két átvágás esetében nem sikerült teljesíteni, ill. a mederviszonyok alakulása miatt újabb fejlesztést kellett előirányozni; a 77/j (szolnoki) átvágás esetében ennek nagyobbik fele (467 601 m 3 ) száraz földkiemelés (hullámtéri leásás). ** Az 1846. évi Keczkés-féle terv költségvetési előirányzatai. + A legdrágább közép-tiszai átvágások (a 77|| szolnoki és a 72 r , kőtelki) költségei meghaladták az egy, ill. negyed milliót (koronában számolva két- ill. félmilliót.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom