Károlyi Zsigmond—Nemes Gerzson: Szolnok és a Közép-Tiszavidék vízügyi múltja II. rész, A rendszeres szabályozások kora (1846-1944) (Vízügyi Történeti Füzetek 9. Budapest, 1975)

2. A Közép-Tisza szabályozása - 2.1. Az átvágásoktól a folyószabályozásig - 2.1.2. Az átvágások kialakítása — 1867 után

A2 ÁTVÁGÁSOK ES A TÖLTÉSEK FEJLŐDÉSE A TISZA TISZA fíOFF - SZOL NOK KÖZTI SZAKASZÁN TI SI AS ÜL Y gi meder Átvágás(

sal létesített új meder-szakasz) Lemetszett kanyar, (belviztározá, halastó) Magaspart és az ár mentesített öblözet határa ............ Az 1848. és 1B52- 1855. évi tervek alapján épült töltésvonal mmm Az 1860-as években épült tölt és-szakasz _____ Az 1879-f889 között épült - magasparti is belterületi - töltések ___ 1891 után - a hullámtér szabályosabbá tétele érdekében - épült töltés szakaszok Feladott töltés- beszögetlés Feleslegessé vált ,alvá gátak" SI OL NOK BY EN DA FE-BYVEQNEK A* TO dû KSI[NT MIKI OS 11. ábra. Példa a szabályos hullámtér kialakításának nehézségeire: a Tiszasülytől Szolnokig terjedő szakasz átvágásainak és töltéseinek fejlődése (1847—1925)* A tervszerűtlen állami munkák hatását a tőlük függetlenül végzett, de egymás között sem összhangban folyó társulati munkák hatása tetézte. A társulatok az átvágások létesítésével egyidejűleg, sőt olykor azt megelőzve, megkezdték védtöltéseik építését és ezáltal a folyó árvizeit egyre kisebb hullámtérre szorították össze. Ez pedig, a megzavart lefolyási viszonyok közepette, nem várt mértékben növeite meg az árhullámok tetőző magasságát. A sorozatosan fellépő s egymást felülmúló magasságú árvizek idején nemcsak a mentesített öblözetek, de a korábban biztonságos, vizet nem látott magaspartokon települt helységek is veszélybe kerültek. Az 1888-ig rohamosan növekvő árvízszintek folytán bekövetkezett magasparti átömléseknek mind nagyobb területek estek áldozatul. * A térkép az egyes települések fejlődését is jelzi.