Károlyi Zsigmond—Nemes Gerzson: Szolnok és a Közép-Tiszavidék vízügyi múltja II. rész, A rendszeres szabályozások kora (1846-1944) (Vízügyi Történeti Füzetek 9. Budapest, 1975)

2. A Közép-Tisza szabályozása - 2.1. Az átvágásoktól a folyószabályozásig - 2.1.1. A munkálatok kezdetei

ségről árulkodó „lakkozás" még Pasetti 1861. évi felülvizsgálati jelentésében is megnyilvánul, de különösen jellemző Herrich 1865-ös beszámolójára: ,,A vállalkozás — írja Pasetti 1861-ben! — ami a Tiszát illeti, a töltések tekintetében 3

/4i az átvágások tekintetében pedig 3

/

5 részben készen van (!?)... a hátralevő töltéseket és átvágásokat illetően pedig sem technikai, sem pénzügyi nehézségek nincsenek ..."(!?)

49 „Ma tehát ott állunk — mondja Herrich magabiztosan 1865-ben, a tiszavölgyi társulatoknak adott tájékoztatójában —, hogy a szabályozási vállalat befejezése felett nyilatkozhatunk (!?), mivel az átvágásokat illetőleg, azoknak tökéletes bevégzése egynéhány százalékát kívánja annak a tőkének, amely szükséges volt a befektetéshez . . ."

50 E megállapítások arról tanúskodnak, hogy a munkálatok „felelős" vezetői nem is sejtették, hogy még évtizedek munkájába kerül, amíg a Tisza-szabályozás olyan stádiumba jut, amilyent már 1860-ban elérni véltek. Nem kétséges, hogy a Vásárhelyi, vagy Paleocapa által képviselt szakmai színvonal, igényesség és elvi következetesség teljes hiánya, a látszateredmények hajszolása (a tetszetős kimutatások számszerű adatainak kritikátlan kultusza!) és a hivatalos elismerésből táplálkozó önelégültség — teljesen hamis képet alakított ki a Tisza-szabályozás állásáról. E hamis kép megszilárdulását csak segítette, hogy teljes összhangban állt a kiegyezéskori társadalom hasonlóképpen hazug légkörével, politikai illúzióival — és azt eredményezte, hogy a kormány egyszerűen napirendre tért a „befejezettnek" tekintett Tisza-szabályozás felett s még az amúgy is elégtelen munkaszervezet leépítését is megkezdte . . . 3. sz. táblázat A Közép-Tisza átvágásai: 67—80n Az átvágás az a rövidülés átvágott a léteátvágott a létehossza m kanyar sítés száma neve helye fkm hossza m hossza m hossza m 7o-a éve 67 örvényi 432,0—433.9 1 090 4 487 3 397 76 1864 68 domaházi 424,3—425,0 700 4 690 3 990 85 1864 09 cserőközi 416,0—417,8 1 747 11 164 9 417 84 1865 70 dinnyésháti 408,0—409,8 1 830 11 792 9 962 84 1863 71 burai 396,0—398,3 2315 10 974 8 659 79 1858 72, kőtelki felső 376,0—376,6 561 7 396 6 835 93 1854 72,, kőtelki alsó 374,0—376,0 2 035 7 224 5 189 72 1858 73 nagykörűi felső 365,0—366,1 1 085 5 893 4 808 82 1851 74 nagykörűi alsó 362,0—364,0 1 860 16 551 14 691 89 1856 75 tiszapüspöki 346,5—348,6 2 100 5 498 3 398 62 1866 76 fokorui 343,0—343,6 640 7 726 7 086 92 1851 77, tenyői 339,5—340,8 1 320 5 520 4 200 76 1856 77n szolnoki 336,0—338,0 2 019 15 801 13 782 87 1857 78 jenői 293,5—294,7 1 225 10019 17 794 93 1853 80, tiszaughi felső 263,5—265,8 2 324 10 381 8 057 78 1856 80

ri tiszaughi alsó 261,5—262,3 757 11 657 10 900 94 1856 összesen : 23 608 155 773 132 165 Kiegészítő átvágások: 67i örvényi 428,0-428,7 700 1 000 300 43 1939 74,r pityókai 359,5-360,2 700 1 000 300 43 1934 80

HI tiszasasi 258,2-258,6 400 2 000 1 600 80 1909 Kiegészítő átv. össz. : 1 800 4 000 2 200 Mindösszesen : 25 408 159 773 134 365 84