Károlyi Zsigmond—Nemes Gerzson: Szolnok és a Közép-Tiszavidék vízügyi múltja II. rész, A rendszeres szabályozások kora (1846-1944) (Vízügyi Történeti Füzetek 9. Budapest, 1975)
2. A Közép-Tisza szabályozása - 2.1. Az átvágásoktól a folyószabályozásig - 2.1.1. A munkálatok kezdetei
A Társulat 1846—1849 között még további két átmetszés vezérárkának* kiemelését kezdte meg, mégpedig a 73. sz. (3.)** nagykörűi felső (1847— 1848) és a 76. sz. (5.) fokorui átmetszését (1847—1848). Az előbbi már Vásárhelyi első évi (1846-os) munkatervében is szerepelt, az utóbbi pedig a kanyar fejlettségének és a jó kitűzésnek köszönhetően a leghamarabb anyamederré vált átvágások közé tartozott. 33 A Társulat arra törekedett, hogy az átvágási és töltésezési munka párhuzamosan haladjon s ezért a töltések építését is három helyen kezdte meg. Ez a három — két-két magaspart közötti — gátszakasz a következő volt: 1. a szálak—taskonyi gát, Szalók község magaslatától a taskonyi magaspartig ill. a Mirhó-torokig, 2. a roffi gát, a Lejtő csárdától a Telekhátig, 3. a gyenda—tiszabői gát, a Veres-tanyától Tiszabő község magaslatáig.*** A szándékolt párhuzamosság ellenére azonban már az első négy év munkájának mérlege erősen a töltésépítés javára billent: a 17 500 fm töltésbe összesen 57 354 köböl földet építettek, míg az átvágásokból csak 8110 köbölet emeltek ki.**** így a gátakra 79 405 Ft-ot, az átvágásokra csak 11 194 Ft-ot fordítottak. 34 (Ez idő alatt az érdekeltség csak 26 006 Ft-ot fizetett be a társulati pénztárba, tehát a gátakat kétharmad részben a központi bizottság által folyósított 100 000 forintból emelték.) Az 1846/49-es évek forrásanyagának hiányossága miatt az erre az időszakra vonatkozó ismereteink is töredékesek, néhány adat azonban megérdemli, hogy feljegyezzük. 1847-ben a munka, a kezdeti nehézségek ellenére is, jó ütemben haladt, mégpedig a különböző vízszerkezetek közül a legnagyobb intenzitással éppen a hevesiben, amit a hevesi és a két szomszédos vízszerkezet 1847. márc. és nov. közötti átlagos munkáslétszámáról készült alábbi kimutatás tanúsít: 1. sz. táblázat M u n k á s I é : t S Z á m Vízszerkezet márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. h ó nap ban Alsószabolcsi 13 árvíz — 194 63 90 71 134 170 Hevesi — 171 24 41 2 205 275 322 600 Felsőcsongrádi 96 58 118 9 3 9 25 17 43 (A májusi mélypont az árvíz, a június —júliusi a beta karítás rovására írandó.) 33 ' i A Tisza-szabályozás Keczkés Károly vezetésével működő főmérnöki hivatalának iktatókönyvéből ismerjük a hevesi osztály mérnöki karát is: vezető Rauschmann Gusztáv, mérnökök: Csányi Dániel, Gerométa Mihály, Szlavkovszky Károly (+ 1848. júl. 3.) és Tápay János. (A később itt működő Fodor János ekkor a csongrádi osztály mérnöke.) 35 A munkálatok 1848-ban is egész évben folytak: az említett iktatókönyv legutolsó bejegyzése dec. 30-ról való. Ebben az évben ásták ki a nagykörűi felső átvágást (megnyitás: 1848. III. 3.), valamint a fokorui átvágást. Ekkor készítette el Rauschman a tisza* Az átvágások nem jelentették az új Tisza-meder végleges kialakítását. Tsrvezett vonalában csupán kisebb, a talajvízszínig lenyúló árkot, ún. vezéiárkot, áslak, amelynek kibővítését, anyamederré fejlesztését •— évszázados tapasztalatok alapján — az élő víz erejére bízták. " Zárójelben a Peleocapa-féle terv szerinti sorszám. *** Mindhárom gátszakasz a megkezdett 73. sz. átmetszés felett épült. 1 köböl ( = 216 köbláb) = 6,816 m 3
