Ligeti László: A Balaton szabályozása (Vízügyi Történeti Füzetek 7. Budapest, 1974)
5. A Balaton és a Balaton-vidék a XIX. század első felében
5. A Balaton és a Balaton-vidék a XIX. század első felében „Munkafáradt ember, ha a Balaton víztükrét meglátja, új életkedvet érez ereiben csörgedezni." „Magyarország szinte legkiesb magyar vidékét elhanyagolt állapotból kiemelni... minden hü hazafinak érdeke..." (Széchenyi István) A szabályozási munkák kezdetei a Balaton vízrendszerében és a Balaton „felfedezése" Bármennyire is érdekes lenne nyomon követni, hogyan alakult a Balaton-vidék vizeinek szabályozása a XVIII. sz. végétől a XIX. sz. derekáig — erre itt, a legfontosabb mozzanatok felvázolásán túl, nincs terünk. Csak arra vállalkozhatunk, hogy a fejlődésben megnyilvánuló gyökeres fordulatra rámutassunk. Míg ugyanis korábban, a XVIII. sz. végén, a terület vízrendezése kívülről, sőt felülről erőltetett program volt, a XIX. sz. elején nemcsak az eredményes helyi kezdeményezése követik egymást, hanem egyre jobban megérik a helyzet a mind nagyobb területeket felölelő, szinte az egész Balaton-vízrendszerre kiterjedő szabályozási munkálatok megkezdésére — az érdekeltségek társulása alapján. Ebben pedig nem csak a vízépítés belső szakmai fejlődésének és a társulások korai alakját kialakító törvényhozási intézkedéseknek volt szerepe. E fordulatnak sok összetevője volt, amelyek közül elsősorban az általános gazdasági-műszaki fejlődés különböző jeleire kell felfigyelnünk. Főleg a Festeticsek helyi, de nemzetközi színvonalú kezdeményezéseire, melyek a viszonylag fejlett dunántúli viszonyok között nem maradhattak hatástalanok. Az uradalomban és a környező megyékben tapasztalható fokozódó mérnöki tevékenység arra vall, hogy itt is jelentkeztek a II. József féle oktatásszervezés eredményei: a Mérnöki Intézet „haszna", ahogy azt egy korabeli tudósítás megfogalmazta. És persze minden olvasó joggal hiányolná a századforduló konjunktúrájának említését, az árutermelés növekedését, mint legáltalánosabb és legalapvetőbb tényezőt, minden területnyerést vagy a vízi közlekedést szolgáló kezdeményezés legnyilvánvalóbb motívumát . . . A haladó törekvések erősödése annyira szembetűnő, hogy szinte már csak egy alkalmas ember — egy kezdeményező, szervező, vezető — hiányzik, hogy a korábban zátonyra futott vízszabályozások ügyét sikerre vigye.
