Ligeti László: A Balaton szabályozása (Vízügyi Történeti Füzetek 7. Budapest, 1974)
8. A Balaton-vidék fejlődése 1945 óta. Eredmények és feladatok
A nagyszabású programba elválaszthatatlanul összefonódva és egymást segítve illeszkednek a Balaton-fejlesztés alapvető feladatai: a gazdasági — műszaki — hidrológiai — biológiai — egészségügyi — esztétikai és a társadalmi-gazdasági feladatok és szempontok: A tó jövőjét veszélyeztető feliszapolódás csökkentése •— kotrással, nagy és költséges feladat, főleg a kiemelendő iszap elhelyezése miatt. Egyetlen reális és gazdaságos lehetőség tehát a partvédelemnek és a partvonal-szabályozás feladatának a területnyerést célzó partfeltöltéssel való egybekapcsolása. — Ez ugyanis megszüntetve a feliszapolódás egyik fontos összetevőjét, a parteróziót a jól vonalazott partok révén megjavítja az áramlási és hullámzási viszonyokat, és növelve a tó parti sávjának mélységét — gátat vet a déli parton a hínár és a nád terjedésének. Ugyanakkor megszünteti az egészségügyi és esztétikai szempontból egyaránt káros szemét- és jégzugokat is. Csak a Balaton igazi ismerői tudják, hogy ez a déli part régi állapotának korszerű, sőt ideális alakban való visszaállítását jelenti: azét az állapotét, amelynek alapján az üdülőövezet kialakult! A déli parton ugyanis a századfordulóig nem volt vízi növényzet, az átlagos vízállás pedig magasabb, s a partvonal is egységesebb volt mint ma. A nád, a sás és a hínár egyre rohamosabbá, sőt napjainkra veszedelmessé vált terjedése — a vízszintszabályozás és a vízszennyezés következménye . . . (Valamilyen, eddig ismeretlen, egyensúlyi törvény megbontásának hatására, miként a zalai medencék iszapgyűjtő szerepét a Keszthelyi öböl vette át, úgy tevődött át a vízinövényzet is a balatoni berkekből — a somogyi partra . . .) A fentiekhez kapcsolódnak a terv egyéb, esztétikai, település- és területrendezési, sőt társadalmi és gazdasági célkitűzései is. Az üdülőtelepek kapitalista telekspekulációtól befolyásolt anarchikus fejlődése és kispolgári színvonala a Balaton-vidék szocialista átalakításának és fejlesztésének, a társadalmi-gazdasági (idegenforgalmi!) igények korszerű és nemzetközi színvonalú kielégítésének akadályává vált. Az elavult tömbök szanálása pedig nemcsak költséges lenne, hanem széles rétegek érdekeit is sértené. A korszerű fejlesztés számára tehát új területeket kell biztosítani. Ezt nyújtja a partfeltöltéses területelőkészítés programja. Hasonlóképen tükrözi a korszerű vízgazdálkodás szemléletét, a területelőkészítés másik döntő elemének a közművesítés kérdésének kezelése is. 50 IBJBJÉ <—mmk A TERVEZETT KIKÖTŐ 31. ábra. A balatoni partvédelem és a kikötök fejlesztési terve