Ligeti László: A Balaton szabályozása (Vízügyi Történeti Füzetek 7. Budapest, 1974)

2. A Balaton a történelem előtti és a római korban

eresztették. Malma azonban, ha időszakosan is, még több mint egy fél évszázadon át működött mígnem a háború után — mivel a tárolt vizétől megfosztott malom helyreállítása már nem bizonyult gazdaságosnak — végül is megszűnt. Az építmények műszaki szempontból is tökéletes helykiválasztására, technikai megoldására jellemző, hogy napjainkban, amikor a korszerű komplex vízgazdálkodás keretében megindult a dunántúli víztározók építése — a fehérvárcsurgói Vaskapunál* a régi gát helyén, Pátkánál pedig (de csak az időközben épült vasútvonal és a település határainak változása miatt) a régi gát mellett épült, illetve épül az új, korszerű völgyzárógát.

12 A római provinciákban, Gallián kívül alig, hazánkban pedig még egyáltalán nem tártak fel római eredetű vízimalmokat. Rendkívül fontos lenne tehát a kétségtelenül római eredetű völgyzáró malomgátak (kétzsilipes, vagyis üzemvíz- és árapasztó csatornával épült duzzasztók) üzemvízcsatornája mellett minden bizonnyal feltárható régi, a középkori oklevelekben is szereplő, de római eredetű maimok alapjait napvilágra hozni.* A történeti források szerint a pannóniai hódítást biztosító Tiberius után később Probus és a balkáni születésű Galerius,** a megosztott birodalom ke0 12 3 íkm I Alluvium és Űjabbkorí és pieisz- Völgyi homokos apró- Típusos lösz Pannóniai pontusi berek föld toczénkorú turzások kavicsos réteges lösz rétegek 9. ábra. A Sió-torkolat a feltételezett római-kori csatorna és zsilip helyszínrajzával * Az említett völgyzárógátak közöl egyedül a Vaskapu-gát római eredete kérdőjelezhető meg: az építmény anyaga zömmel föld s ezért feltételezhető, hogy esetleg középkori és magyar munka. ** 293-tól Moesia, Pannónia és Dalmácia területének uralkodója, Sirmium (Eszék) székhellyel, 305— 311-ig (keletrómai) császár.