Tőry Kálmán: Az Al-Duna szabályozása (Vízügyi Történeti Füzetek 5. Budapest, 1972.

10. A fejlesztési tervek és az Al-Duna végleges szabályozása

További terveket készített még az al-dunai hajóút megjavítására A. Smrcek brünni műegyetemi tanár (1921), majd a jugoszláv kormány

125 és G. C. Vasilesco román mérnök (1932).

126 A csatornát két lépcsőben tervezték, Vasilesco egyik terve háromlépcsős. E tervek alapgondolata is ugyanaz, mint az előbb említetteké. Megvalósításuk legfőbb akadálya a kor energiaszükségletének alacsony szintjével arányban nem álló óriási befektetési öszszeg volt. Az első világháború után az egész al-dunai zuhatagos szakasz a bal parton Romániához került, a jobb parton Jugoszláviáé maradt. Szabályozása a parti államok, valamint a Nemzetközi Dunabizottság hatáskörébe került. De a magyar állam által tervezett nagyarányú kiegészítő munkálatokat az utódállamok sem valósították meg. Magyarországnak a múlt században még nem sikerülhetett az Al-Duna szabályozását teljes mértékben megoldani. Azóta azonban — századunkban — mind a tudomány, mind a technika sokat fejlődött. Ennek köszönhető, hogy az utóbbi tíz évben a két parti állam a Vaskapunál közös tervezéssel, közös erőfeszítéssel és közös költségen épített hatalmas vízlépcsővel — egy csapásra — és mondhatni 100 százalékosan megoldotta a szakasz hajózási 26. ábra. A „Vaskapu-Vízlépcső" helyszínrajza (1964)