Botár Imre – Károlyi Zsigmond: A Tisza szabályozása II. rész (1879-1944) (Vízügyi Történeti Füzetek 4. 1971)

Az 1894. évi és az 1907. évi távlati fejlesztési tervek — és végrehajtásuk - A 20 éves vízi-beruházási program végrehajtása és a Tisza-szabályozás eredményei 1918-ig

A megkezdett folyószabályozási munkálatok — bár erősen csökkent ütemben — még a világháború első éveiben is folytak, a Tiszán és mellékfolyóin (a Bodrogon, Körösökön, a Latorcán és a Begán) egyaránt, és csak 1918-ban szakadtak meg. (Csupán a Sajó csatornázása és a Maros Aradpiski szakaszának szabályozása maradt el teljesen.) A tiszamenti töltések biztonsági szintje az 1913. és 1915. évi újabb nagyobb árvizek idején már kielégítőnek mutatkozott; a Körösök árvizei azonban ismét jelentős károkat okoztak. (Korábban utoljára 1887-ben és 1889-ben voltak itt nagyobb töltésszakadások.) Ennek hatására az érdekeltek ismét felvetették a hegyvidéki árvíztárolás gondolatát, s a vízügyi szolgálat meg is kezdte a kínálkozó lehetőségek felmérését.

59 A .Jisza-szabályozás" — a folyószabályozás és ármentesítés — munkájának költségeiről és jellemző időbeli megoszlásukról az alábbi két adatsor ad tájékoztatást:* Az állam a Tisza szabályozására — az átvágásokra, mederrendezésekre stb. — az egyes tárgyalt időszakokban a következő összegeket fordította: 1851—1866-ig (16 év) 20 776 513 korona 1876—1889-ig (23 év) 35 262 014 korona 1890—1895-ig (6 év) 15 303 150 korona 1396—1907-ig (12 év) 48 880 927 korona 1908—1918-ig (11 év) 25 323 870 korona (az 1915—1917. év adatai nélkül) összesen (68 év) 145 546 474 korona Különösen érdekes a társulati és az állami kiadások összehasonlítása az 1891 előtti és az 1891—1918 közötti időszakban: Év Társulati Állami összes kiadások — millió koronában 1846—1890 80,5 55,5 135,5 1891—1918 200,5 90,0 290,5 1915—1916-ban ? ? 6,0 (becsült érték) összesen 281,0 145,5 432,0 A társulatok tehát csaknem mégegyszer annyit költöttek a munkára, mint az állam; és a ráfordítás összege a munkálatok utolsó harmadában — Kvassay idejében — ugyancsak kereken kétszer akkora volt, mint az előző 50 év alatt. (E számok értékelésénél persze tekintetbe kell vennünk, hogy a kereken 75 évre húzódó munka során a munkabérek erősen változtak, tehát ugyanazért az összegért korábban több munkát lehetett végeztetni mint később. Tény azonban az is, hogy a házi kezelésben végzett munkánál, főleg a kotrásoknál — a vállalkozók kikapcsolásával — elért költségcsökkentés jelentős mértékben ellensúlyozta a bérek emelkedését.) A Tisza-szabályozás eddig felvázolt történetében, kezdeti vontatottságában, majd fokozatos fellendülésében, eredményeiben, részben közvetve — a vízügyi szolgálat egyre szervezettebb és tudományosan megalapozottabb tevékenységén keresztül — részben közvetlenül is, az ország általános gazdasági fejlődése tükröződik. Ez a fejlődés nemcsak fokozta az árvízvédelemmel (és a belvízvédelemmel) szembeni követelményeket, hanem ugyanakkor rendel* Zawadowsky A. I. rész 74. sz. i. m. és A Tiszavölgyi Társulat . . . c. 47—49. sz. I m. adatai alapján.