Botár Imre – Károlyi Zsigmond: Vásárhelyi Pál, a Tisza-szabályozás tervezője (Vízügyi Történeti Füzetek 2. Budapest, 1970)

Vásárhelyi Pál Tisza-szabályozási terve - Az átvágásokról

Az átvágásokról szóló fejezetet eddig még sehol sem ismertették; szükségesnek látszik tehát, hogy különösen az Előleges javaslattól eltérő részeit, bőségesen idézve mutassuk be. (12—21. p.) Vásárhelyi — mint köztudomású — a csekélyesésű és „középszakaszjellegű" folyóknak a XVIII.—XIX. sz. fordulóján kialakult, és azóta mintegy klasszikusnak tekintett szabályozási elvei értelmében legelőször is a folyó lefolyási viszonyait akarta megjavítani a völgy hosszát több mint kétszeresen meghaladó pályájának megrövidítésével: a folyó túlfejlett, „érett" kanyarainak — lényegében a természet munkájának példáját követő — átmetszésével. (Paleocapa viszont az ilyen, „völgy irányában haladó" (Pasetti), kisebb átmetszések helyett, kevesebb, de jóval nagyobb, olykor csatornának is beillő (ahogy ő is nevezte), és így lényegesen költségesebb átvágást — szerinte: „valódi átvágást" •— javasolt.) Vásárhelyi ezeknek az átvágásoknak a szükségességét, többek között, a következőképpen indokolja: „Ha a görbületek mentében s közelében töltések emeltetnek, azoknak fenntartása és biztosítása okvetlenül megkívánja, hogy a partok szakadásoktól megvédessenek; ezen cél vízi építmények által, melyek rőzsékböl vagy kövekből állanak, éretik el. Azonban alig lehetne költségesb eszközt oly partok védésére választani, melyek nagyobb görbületekbe esnek. Itt a folyó ellenállhatatlan erővel a homorú part felé nyomul, s azt szakadásba hozza, miáltal a görbület szakadatlanul és folytonosan növekedő sebességgel öregbedik. Óvóépítmények ily helyen már azon körülménynél fogva is tömérdek költséget igényelnek, mivel mindig a legnagyobb mélységben, s annál sűrűbben építtetnek egymáshoz, minél kisebb a görbületnek, mely a folyót képezi, félátmérője (rádiusa). Annál költségesebbek továbbá azok helyeztetésüknél fogva oly helyeken, hol a magas vízár s a jéginenet megtámadásainak kitétetnék. Ezek kikerülésére átvágások lesznek alkalmazandók" (12—13. p.). „Kérdés , , , milyen szélesre és mélyre vágassanak az átvágások, mivel a sikert főleg azoknak mélysége mozdítja elő: ugyanis mentől mélyebbre ásatnak, annál könnyebben és hamarabb éretik a cél el; hanem ritkán lehet azt a legkisebb vízszínig ásni, és ezen főkép pedig azon okból is, mivel az alsó Tisza vidéken néhány átvágás vonalain, keményebb földrétegek találhatók, gözkotrógépek szerzése a cél eszközlése tekintetéből nagy fontossággal bírván, egy-egy gépre teendő költség 40,000 pengő forintra Számíttatik." „Az átvágásoknál gyakran kerül olyan eset elő, mikor a felső torkolat a folyó biztos betérítésére nézve nem egészen kedvező helyzetben nyittathatik meg, s ekkor azon kénytelenség áll elő, segéd építményeket alkalmazni . . , hatásuk abban áll, hogy a folyást felfogják, felduzzasztják, mely által azt az új átvágás mélyítésére és szélesbítésére térítik. Szokásban van az átvágás torkát tölcsér alakban kiásni" (15. p.). Az átvágások szélessége ,,a körülményekhez képest 4—6 ölre, oldalfalai pedig V;: lejtővel hozatnak javallatba, ámbár némely helyeken a föld mineműsége meg fogja engedni azoknak függőleges ásatását". Ami az átvágásokból kiemelt földet illeti „legjobb, ... ha azok az átvágás szélitől 4—5 öl távolságra rakatnak le, melyek mindaddig vezető gát gyanánt szolgálhatnak, míg az átvágás bővülése bekövetkezik, amikor azok annak további kiképzése kára nélkül az ásásba vissza hullhatnak." Mivel a föld „Tokajon alól . . . mindig keményebb, az eset pedig csekélyebb lévén, az átvágások gyorsabb sikerére nem számolhatni. E tekintetből azoknak szélessége különösen Füreden alól bővebb mértékben javalltatik'' (17. p,). „Az átvágások száma... térkép szerint 101, hanem ezek közül a 13. számút... már a múlt 1844-ik évben Szabolcs vármegye megnyittatta, így az ósandók száma kereken 100-ra megyén . . ." (18. p ) Az 1879. évi szegedi árvíz után készült szakértői jelentések a szabályozás során követett helytelen gyakorlatot bírálva, ismételten kiemelték az át-