Károlyi Zsigmond szerk.: A szegedi árvíz 1879. (Vízügyi Történeti Füzetek 1. Budapest, 1969)

Dr. Lászlóffy Woldemár: Az árvíz hidrológiai szempontból

A gátszakadások száma évtizedenként a Tiszán és mellékfolyóin

6 Évtized Tisza Mellékfolyók Évtized Tisza Mellékfolyók 1870—79 55 110 1920—29 1 5 1880—89 41 130 1930—39 2 18 1890—99 7 22 1940—49 3 — 1900—09 — — 1950—59 — — 1910—19 6 33 1960—69 — — Az 1932. óta eltelt 37 év alatt nem volt az akkorihoz hasonlóan magas árvize a Tiszának. A 8. ábra ezért azt a látszatot kelti, mintha a maximális árvizek szintje csökkenne. Ezt már csak a biztonság érdekében sem szabad ténynek tekintenünk. Csak annyit állapíthatunk meg, hogy a Tisza árvízszintjénak fokozatos emelkedése addig tartott, amíg a védművek kiépültek és a gyakori gátszakadás megszűnt. Nem szabad elbizakodnunk. Egyrészt, mert a Tisza szeszélyes folyó, mindig szolgálhat meglepetéssel. Másrészt, mert az egykori ártéren megnövekedett a népsűrűség, belterjessé vált a mezőgazdaság és számos ipartelep virágzik. A védelmi rendszer nyújtotta biztonságot a védett terület értéknövekedésének megfelelően kell növelnünk és állandóan fokoznunk. Ez a szegedi árvíz legfontosabb és állandóan szem előtt tartandó tanulsága. 6. Babos Zoltán: Árvédelmiink fejlesztésének időszerűségéről. = V. K. 1953. 2. sz.