Károlyi Zsigmond szerk.: A szegedi árvíz 1879. (Vízügyi Történeti Füzetek 1. Budapest, 1969)

Károlyi Zsigmond: Adatok a szegedi árvíz történetéhez

A kormány „vízügyi politikája" és az árvíz ügye az országgyűlés előtt

43 Szeged városa még március 5-én segélyt kérő felirattal fordult a kormányhoz és az országgyűléshez. Megfelelő intézkedésekkel, a katonaság kért nagyobbarányú mozgósításával ekkor talán még elejét lehetett volna venni a katasztrófának, vagy legalábbis csökkenteni lehetett volna méreteit. A képviselőház azonban a feliratot, a szokásos formaságok betartásával — a „sürgősség" kimondása mellett — március 8-án a ,,kérvényi bizottsághoz" utalta, mely „munkájával" március 15-ére készült el s ekkor terjesztette elő az ügyben „határozati javaslatát" a t. ház elé . . . A katasztrófa napján napirenden kívül feltett interpellációkra adott „tájékoztató" válaszok — a kormány teljes tájékozatlanságáról és nemtörődömségéről tettek tanúságot. Elsőként ez igazságügyminiszter nyugtatta meg a t. házat, hogy a maga részéről a rabok elszállításáról idejében gondoskodott, s a telekkönyvek és egyéb iratok elszállításához szükséges összeget kiutaltatta. Tisza Kálmán pedig — egyre fokozódó felháborodás közben — bejelentette, hogy a mentés céljaira — mintegy 100 000 főnyi ár13. ábra. Egy pusztulásra ítélt városrész... 43. Az 1878. évi . . . Országgyűlés Képviselőházának Naplója, c. i. m. 3—4. köt., több helyütt.