Károlyi Zsigmond szerk.: A szegedi árvíz 1879. (Vízügyi Történeti Füzetek 1. Budapest, 1969)

Dr. Lászlóffy Woldemár: Az árvíz hidrológiai szempontból

A szigorú intézkedések és a pénzügyi segítség hatása élesen kitűnik a 8. ábrából, amelyen a Tisza kimagasló árvizeinek magasságát raktuk fel. A védvonalak általános megerősítésének megfelelően ugyanis ugrásszerűen emelkedett az árvízszint. 1888-ben ismét rekordot javított a Tisza. 22 helyen szakította át töltéseit és 230 000 ha-t öntött el. Ennek kell tulajdonítanunk, hogy Szegeden csak 2 cm-rel volt magasabb a víz, mint 1881-ben. 1895-ben, 1919-ben és 1932-ben további, az előző maximumokat meghaladó árvízszint következett be, aminek megfelelően az előírásos töltésszelvény méreteit mindjobban növelni kellett (9. ábra). Noha a roppant költségek miatt a töltések magassága nem éri el mindenütt az így megszabott magasságot, a töltésszakadások mindjobban megritkultak, amit az alábbi statisztika bizonyít: ! 9. ábra. A tiszai védőgátak előírásos szelvényméreteinek növekedése az 1830., 1881., 1895. és 1932. évi árvízszint magasságának megfelelően