Károlyi Zsigmond szerk.: A szegedi árvíz 1879. (Vízügyi Történeti Füzetek 1. Budapest, 1969)

Dégen Imre: A szegedi árvíz — fordulópont a Tisza-völgy ármentesítésének történetében

2. ábra. Roskovics: „A rettenetes szerda". (Egykorú metszet) Ez időben a műszaki tapasztalatok még hiányosak, a védekezés felkészültsége, műszaki eszközei elmaradottak voltak. Az ármentesítési munkálatok rendszertelensége és az árvízvédelem szervezetlensége miatt a katasztrófa bekövetkezése — minden erőfeszítés ellenére — elkerülhetetlen, sőt s|inte előrelátható volt, amint ezt számos korabeli dokumentum tanúsítja.

3 A Tisza rendszeres szabályozási és ármentesítési munkái az 1830— 1840-es évek árvizei után kezdődtek. Széchenyi István messzetekintő gazdaságpolitikai koncepciója és Vásárhelyi Pál tervei alapján 1846 nyarán Tiszadobnál indult meg a nagy munka, amely műszaki alapelveiben kiállta az idők próbáját.

4 A korábbi évek ismétlődő árvizei ellen folytatott többé-kevésbé eredményes küzdelem után a szegedi árvízkatasztrófa az évtizedek óta tartó ármentesítési munkák súlyos kudarcát jelentette. A közvélemény szemében több volt egyszeri csatavesztésnél. A nagy áldozatvállalással végzett munka teljes csődjének tűnt. A tájékozatlan közvélemény a Tisza-szabályozás ,,rendszerében", alapelveiben kereste a hibát. 3. Bibliogr.: 1—14. sz. i. m. 4. Vásárhelyi Pál Tisza-szabályozási terveit és Széchenyi István vízügyi programját sorozatunk következő — Vásárhelyi születésének 175. évfordulója alkalmából megjelenő — 2. sz. füzete ismerteti. (A Szerk.)