Gonda Béla: A magyar hajózás (Budapest, 1899)

V. Hajózási forgalom

V. FEJEZET. HAJÓZÁSI FORGALOM. HAJÓZÁSI forgalom a következő főcsoportokra oszlik, u. m.: 1. Személyszállítás a) hosszú járatokban, b) helyi vagy szomszéd forgalomban és c) átkelési forgalomban. 2. Áruszállítás. 3. Vegyes járatok: személy- és áruszállítással. 4. Hajóvontatás (Remorquage). 5. Vízi építkezéseknél anyagszállítás. Személyszállítással hosszú járatokban csak két társaság foglalkozik és pedig: az Első cs. kir. szab. dunagőzhajózási társaság Bécstől Galaczig, csatlakozással Bécsben az onnan lefelé Linzig illetve Passauig fentartott személyjárataihoz és a Magyar folyamés tengerhajózási részvénytársaság Zimony tói Galaczig. A helyi, illetve szomszédforgalomban szintén e két társaság tart fenn közlekedést és pedig az előbbi a budapesti helyi forgalomban ÚjpestPromontor-Tétény és Ercsi bevonásával, valamint Zimony-PancsovaBelgrád között a határszéli forgalomban, továbbá az utóbb említett társaság az úgynevezett kis vagy szentendrei Duna-ágban Budapesttől N.-Maros. .illetve Dömösig. E járatok egyrészt a főváros élelmezési viszonyait, másrészt a nyári hónapokban a vizmenti községekben keletkezett nyaraló-telepekkel való forgalmat mozdítják elő. A tisztán átkelési forgalomban a főszerepet a fővárosban a Dunagőzhajózási társaság és a Budapesti csavargőzös-átkelési vállalat viszi és ezek mellett a vidékiek közül különösen a Balatontavi gőzhajózási részvénytársaság említendő fel. a mely a Balatonon tartja fenn a tavi forgalmat; ezen kívül több kisebb helyi