Gonda Béla: A magyar hajózás (Budapest, 1899)

I. A magyar hajózás történeti fejlődése

idejében Rogerius nagy és gazdag városnak nevezi Pestet,

1 mely mint Portus Danubii várerőditésekkel is el volt látva. A tatárdulás után az országba visszatérő király 1244-ben Pest város számára az elveszett szabadságlevelet megírjitja s a többi közt rendeli, hogy a Dunán az árumegállító jogot bírják, a mit később Komárom. Esztergom és Pozsony városok is megkaptak. Ezen királyi adomány értelmében a nevezett városok jogosítva voltak a Dnnán menő hajóktól — még ha nem is kötöttek ki — bizonyos dijat szedni. A pesti hajósok azon nagy kereskedelmi forgalomnál fogva,, mely a Dunán, különösen annak két partja közt volt, már a XIII. században jelentékeny testületet képeztek s külön birájuk is volt. Különben a Dunán már a XII. században a transitohajózás is fig3

Telemre méltó volt. Regensburg városának ugyanis már a XII. században hatalmas dunai hajóraja volt, mely Magyarországon át egész a Fekete-tengerre, a török birodalomba és Kis-Ázsia partvidékére szállította Nyugat iparczikkeit. Majd a keresztes hadjáratok alatt I. Frigyes nehéz, széles, evezős és vitorlás hajókkal szállította, a Dunán lefelé az élelmiszereket; 1278-ban pedig egy Bécsben épült hajó szintén lement bécsi árukkal egész Törökországba, a mi akkor nem mindennapi vállalkozás volt. A XIV. század végén kezdődő harczok Bosznia birtokáért s atörök előnyomulása teljesen bizonytalanná tették a dunai forgalmat. Majd a török invázió és az ebből keletkezett török hódoltság hosszú időre megbénította — habár nem szüntette is meg teljesen — a magyar kereskedelmi hajózást s különösen a Duna és Száva, de egész Szolnokig a Tisza is a török hadi gályák és csajkák uralma alá került, melyek mintájára a magyarok is építettek hadi gályákat s a Duna, Száva és Tisza menti várak gyakran voltak tanúi ezen hadihajók pusztító tusáinak.

2 1 Pest ekkor nagy árokkal (csatornával) volt körülvéve s azon volt az u. n. kerepesi rév ímagnum fossatnm, quod circuit villám Pestiensem.) Ez az árok még a XVIII. századbeli térképeken is látható, mint a Dnnának egyik tekintélyescsatornája, mely a Rákos árkában a váczi töltéstől kezdve egész a Molnártóig (a mostani közraktárakig) húzódott. - III. Mehemet török szultán 1596 október 14-én Miksa főherczeg és Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem seregeitől Keresztesnél (Borsod m.) megveretvén, a szolnoki várba futott s ott kipihenve magát, a személyéhez tartozó kísérőkkel, barátaival és vezéreivel hajóra szállt s ugy evezett le Titelig, honnan szintén hajón Belgrádba ment.