Gonda Béla: A magyar hajózás (Budapest, 1899)

II. Magyarország vizi utjai - A Duna

53 baracskai Duna-ág felhasználásával, mely a nagy Dunával együtt a Bezdánig lenyúló mintegy 28 kilométer hosszú, Mohács irányában 18 kilométer széles mohácsi szigetet alkotja. Duna-Szekcsőt elhagyva, a Budapesttől 211 kilométernyire fekvő Mohácshoz érünk, mely a jobb parton, épen a Duna mellett terül el s a Közép-Duna hajózásának, valamint a dunántuli forgalomnak legfontosabb góczpontja. Itt végződik a Duna-gőzhajózási társaság által a pécsi szénbányákból kiaknázott szén könnyebb szállítására épült mohács—pécsi vasút, itt van a vasúton érkező nagymennyiségű szénnek dunai átrakodó állomása, a mi már magában véve is nagy forgalmat biztosit a dunai hajózásnak. De ezt nem tekintve is, a kereskedelmi forgalomra nézve igen kedvező fekvése van Mohácsnak, mely egész Baranyavármegye dunai forgalmának kulcsa, Elhagyva Mohácsot, közben egy darabon lombos erdőség között foly a Duna. Majd Mohácstól mintegy 27 kilométernyire a jobb parton a herczeg-szőllősi hegyek végső nyúlványán épült Battina község alá s ezzel szemben a Ferencz-csatorna torkolatához érünk, hol százados nyárfák aljában a csatornából kijövő és oda bemenni törekvő gabonás hajók s azokra váró vontató-gőzösök raja a csatorna torkolatán a Ferencz József zsilippel együtt valóban érdekes képpé olvad egybe. Tovább folytatva utunkat a kanyargós Dunán, csakhamar elhagyjuk a bezdáni szigetet, majd a kenderéről hires Apatin mellett elhaladva, a Dráva folyónak Budapesttől 290 kilométernyire fekvő torkolatához érünk. Innen kezdve a Duna egy nagy kanyarulattal keletnek fordul és a Dráva-toroktól mintegy 12 kilométernyire feltűnnek előttünk a jobb parton Erdőd várának festői romjai, majd a kanyarulat elején egész vasúti vonatot látunk átúszni a Dunán. Itt van ugyanis a gombos—erdődi vasúti révátkelés, a hol gőzkomp viszi a vonatokat egyik partról a másikra, összekötvén ekként Szlavóniát a magyar Alfölddel. Elhagyva az érdekes képet s folytatva utunkat a jobb parton, egymásután tűnnek föl a forgalmi tekintetben mintegy góczpontokat képező Dálya, majd Vukovár mezőváros, mely a vizi és vasúti átrakási forgalomnak jelentős góczpontja. Alább Sotint, majd Sarengradot érjük s a Duna e szakaszainak egy festői részére jutunk, honnan kezdve a jobb parton mintegy 50 kilométer hosszúságban szegélyezi Dunánkat a már Vukovárnál lankásan kezdődő FruskaGora hegyláncz, melynek aljában egymással szemben feküsznek a bal parton Ó- és Uj-Palánka, a jobb parton Illók (régi magyar