Czekelius Aurél – Szántó Albert: A Budapesti Ferencz József-híd építésének története (Budapest, 1896)
A vasszerkezetnek építészeti szempontból egyik legérdekesebb részét képezik a mederpillérek feletti vaskapuzatok. Ezeknél nagy súly lett helyezve arra, hogy a kiképzés szigorúan alkalmazkodjék az anyag és a szerkezet jellegéhez, s mellőztessék minden oly alakítás, mely nem vas, hanem más anyag architektúrájából meríti formáját. A vaskapuzat oszlopainak a felső övig terjedő része, mint a hidszerkezetnek is tartozéka, három, megfelelő erősségű vasbordából van alkotva, melyeket a felső övek magasságában keresztrácsozás köt össze egymással. Erőteljesebb kiképzés czéljából az oszlopoknak a híd tengelyével párhuzamos oldalai, nemkülönben a keresztkötés ív alakú alsó felületei áttört lemezekkel vannak borítva, úgy azonban, hogy e mellett a belső szerkezet elrendezése is látható. A kapuzati oszlopoknak a felső öv feletti részei pyramisszerűleg vannak kiképezve, s külön keresztrácsozattal egymással összekötve. A pyramisok gömb végződésein 46 m magasságban a nullvízszín felett kiterjesztett szárnyú turulmadarak lebegnek, az alantabb levő nagyobb gombok pedig akként vannak kiképezve, hogy azokba reflektorokkal felszerelt villamos ívlámpák elhelyezhetők legyenek. A kapuzatok felső keresztkötései koronás czímerekkel, a kapuzatok víz felőli oldalai pedig czímerpajzsokkal vannak diszítve. A híd mindkét végén közvetlenül a hídfők mellett két-két vámszedőház épült. A vámszedőházak egyemeletesek. A földszinti részben van egy előtér, lépcsőház, továbbá két kisebb és egy nagyobb helyiség. A kisebb helyiségek jegykiadásra, illetve jegyszedésre, a nagyobb helyiségek pedig pénzgyűjtésre s különféle szerek és eszközök elhelyezésére szolgálnak. Az emeleten csak egy helyiség van, mely a vámőröknek tartózkodási helyül fog szolgálni. Egy-egy vámszedőház alapterülete, a földszint magasságában mérve, 36 nr-t, a helyiségek belső magassága pedig úgy a földszinten, mint az emeleten 3 métert tesz ki. A vámszedőházak a nullvízszín felett 30 méterig felérő betonalapot nyertek. A beton-alap feletti rész a hídpálya magasságáig — a gránitkőből előállított párkány kivételével, — a látható felületeken vagdalt kővel burkolt terméskőből, a pálya felett pedig faragott kővel burkolt téglafalazatból készült.
