Czekelius Aurél – Szántó Albert: A Budapesti Ferencz József-híd építésének története (Budapest, 1896)

Ezzel szemben a próbaterhelés alkalmával észlelt legnagyobb múló deformácziók a következők voltak : I. a középső nyílás megterhelésekor: a) a konzol végének lehajlása : 187 mm. b) a befüggesztett tartónak áthajlása 33 » c) a híd közepének áthajlása 220 » d) az oldalnyílások közepének felhajlása 77 » 2. a két oldalnyilás megterhelésekor: a) a konzol végének felhajtása 68 mm. b) az oldalnyílások közepének áthajlása 52 » Összehasonlítva a fentebbi értékeket, kitűnik, hogy az összes tényleges múló deformácziók a megengedett határokon alúl maradtak. A híd leterhelése után észlelt maradó áthajlás a konzólvégeken 46 mm, a befüggesztett tartónál 8 mm, a híd közepén 54 mm, az oldalnyílások közepén pedig a maradó felhajlás 9 mmt tett ki, a mely értékek a megengedettnél szintén kisebbek. A próbaterhelés eredménye tehát minden tekintetben kedvező volt, a mi úgy a felhasznált anyag, mint a teljesített munka jóságáról tanúskodik. / — 29 — 3