Kvassay Jenő: A sekélyesésű folyók szabályozásának alapelvei különös tekintettel a Tisza völgyére (Budapest, 1889)

II. A csekély esésű folyók szabályozásának rendszerei - B) A töltésezés - 1. A teljes árvédelem

57 II. A csekély esésíí folyók szabályozásának rendszerei. átlátható, hogy az egyenlő, az apadás tartamának megfelelő emésztéssel, vagyis a mennyivel több víz marad A pont fölött az ár maximumakor a mederben, annyival több fog az apadás tartama alatt lefolyni. Ebből szükségképpen következik, hogy bármiféle módon növesztjük vagy kevesbítjük a víztömeget, mely az ár tetőzésekor A pont fölött a mederben foglaltalik, növesztjük vagy kevesbítjük egyszersmind az apadás korszakának megfelelő emésztést is. De azok után, a miket imént kifejtettünk, nem növeszthetjük vagy csökkenthetjük az apadás emésztését a nélkül, hogy az emelkedés emésztését is ne csökkentsük vagy növeszszük. Hogy pedig ugyanazon vagy csak kevéssé eltérő idő T alatt (6. ábra) az emelkedés tartamának megfelelő emésztés CDE fogyjon vagy növekedjék, okvetetlenül szükséges, hogy a másodpercenkénti legnagyobb emésztés MD (6. ábra) hasonlólag fogyjon vagy növekedjék, vagyis MD' vagy MD" értéket vegyen fel. Következőleg az A pont fölött az ár tetőzésekor a mederben tározott víztömeg növekedése kevesbedést, fogyása növekedést okoz a másodpercenkénti emésztés maximumában is. Minél több maradt meg a hullám tömegéből, annál keve6. ábra. 7. ábra. sebb fog az ár tetőzésekor másodpercenként lefolyni; ellenben: minél kisebb a megmaradt tömeg, annál többnek kell lefolynia az ár tetőzésekor. E fejtegetések után a különböző művek hatása és módosítása a mit azok a víz járásában (regime) okozhatnak, arra az egyszerű tényre vezethető vissza: növelik vagy csökkentik-e az ár tetőzésekor a megmaradt víztömeget? A folyók természetes állapotukban árvíz idején a környező síkságok egy részét elborítják és a tározás e síkságok terjedelmétől függ. Az ár legnagyobb emésztése annál csekélyebb — különben egyenlő körülmények között — minél tetemesebb az elborítható síkság felülete. Nem lehet növeszteni az elborítható síkságok területét és a tározást csak mesterséges úton lehet nagyobbítani; e kérdéssel azonban jelenleg nem foglalkozunk. Könnyen lehet azonban csökkenteni az elborított síkság területét töltésezéssel. A töltésezés kétféle módon hat. Először megszünteti azt az egész vízréteget, mely az ár maximumakor a síkságot borította; másrészről a táró-