Kvassay Jenő: A sekélyesésű folyók szabályozásának alapelvei különös tekintettel a Tisza völgyére (Budapest, 1889)

II. A csekély esésű folyók szabályozásának rendszerei - B) A töltésezés - 1. A teljes árvédelem

54 II. A csekély esésíí folyók szabályozásának rendszerei. a munka megkezdethessék: az volna a véleményem, hogy a töltések magassága a következőleg rendeztessék : „T.-Újlaknál — feltéve, hogy a töltések már jól meg vannak ülepedve, legyen a töltés magassága 0'95 méter a mostani állapotban ott tapasztalt legnagyobb árvízszin fölött." „T.-Újlaktól növekedjék e magasság olyformán, hogy Csapnál 1'26 méterre emelkedjék." „Csaptól továbbra is növekedjék egészen Tárkányig, hol a Tieén és alább a Karosán a legnagyobb kiöntések történnek, s legyen a töltés 1/42 méterrel magasabb mint a helyben ismert mostani legnagyobb árvízszin." „Ez az 1'42 méter magasabbság folytattassék egészen Dadáig, hol a folyónak tetemes egyenesítését javaslom." „Dadától T.-Füredig növeltessék e magasabbság l'T>8 méterre." „T.-Füredtől lefelé tartsuk meg az l-58 méter magasabbságot egészen a Körösnek Csongrádon alul a Tiszába szakadásáig." „A Körös torkolatától a Marosig Szegeden alul fogyni kell a magasabbságnak 1;42 méterre." „Végre az említett Maros torkolattól lefelé folytonosan fogyjon a magasabbság a Dunába szakadásig oly fokozattal, hogy a töltésezés alsó végén ismét 0'95 méterre olvadjon le, a mennyi a kezdetén T. Újlaknál volt." S annak dacára, hogy Paleocapa nem mulasztja el még egyszer hangsúlyozni, „hogy e magasságok csupán a szükséghez képest vannak így meg szabva" és azt javasolja, „hogy inkább növelni kell őket, mint fogyasztani", mégis látható, hogy a tapasztalat mögött messzire elmaradnak és így az alap, melyen számíttattak, meglehetősen ingatagnak bizonyult, habár másrészről nem szabad figyelmen kivül hagynunk, hogy az ajánlotta töltésközöket nem tartották meg pontosan, s ebből a víz színének további emeldése következett. A szabályozás előtti időkből ismert két árvíz magasságának (az 1830. és 1855-iki) a szabályozás utáni árvizek magasságával való összehasonlításából az tűnik ki, hogy a Tisza árvizeinek magassága a szabályozás óta nagyobb : Tokajnál 1" 11 méterrel Szolnoknál .... 0'79 „ Csongrádnál . . . 1'62 „ Szegednél . . . . 1'50 „ Sokkal fontosabb azonban az a kérdés, vájjon várható-e a Tisza vizének további emelkedése is és mily mértékben ? Tekintettel arra, hogy a felső Tisza és Szamos mentén nagy kiterjedésű árterek vannak, melyek ma még nincsenek töltésekkel védve; tekintettel továbbá arra, hogy eddig a Tisza és Szamos folyók árvizei Vásáros-Naménynál nem