Kvassay Jenő: A sekélyesésű folyók szabályozásának alapelvei különös tekintettel a Tisza völgyére (Budapest, 1889)

I. A csekély esésű folyók természete

22 I. A csekély esésű folyók természete. r Ebből azonban korántsem következik, hogy a folyók szabályozása és a vizek levezetése éghajlati szempontból káros hatású, sőt nedves és zord vidéken a lecsapolásoknak és ármentesítéseknek igen kedvező befolyásuk van; oly kontinentális éghajlatú országban ellenben, minő hazánk és főleg az olyan helyeken a minők annak nagy síkságai, a szárazságra való hajlamot az ármentesítések és lecsapolások kétségtelenül egy árnyalattal növelik; az ebből eredhető károkat azonban nagyon is busásan kipótolják a hasznok, miket mezőgazdasági, közegészségi és közlekedési szempontból nyújtanak. S miután síkságaink főjellege — szabályozással és szabályozás nélkül — a túlságos szárazságra való hajlam, azért, ha már különben is védő eszközökhez kell nyúlnunk, bennük a bajnak sokkal gyökeresebb orvoslását találjuk meg, mint a mit a szabályozatlan állapot egyáltalán nyújtani képes volna. E védő eszköz pedig nem kerül azért többe, mert folyóink szabályozva vannak, ellenkezőleg: az teszi az okszerű öntözést úgyszólván egyedül lehetővé.